A bél egészségének és teljesítményének optimalizálása fitogén takarmány-adalékanyagon keresztül

A fitogén takarmány-adalékanyagok jelentős figyelmet kaptak a takarmányiparban, és a termelők egyre inkább beépítik őket etetési programjaikba. Ma a vállalatok 70-80% -a használt vagy használ fitogént a brojler- és sertéstápokban (World Poultry, 2008).

A fitogén vegyületeket hagyományosan ízekként és fűszerként használják az emberi táplálkozásban és az orvostudományban, valamint az élelmiszerek tartósítására. Számos olyan gyógynövény és fűszer tekinthető természetes takarmány-elősegítőnek az állati takarmányozásban, amelyek közül a leggyakrabban használtakat az 1. táblázat tartalmazza. E növények többsége jelentős számú hatóanyagot tartalmaz, ami meghatározza in vivo hatékonyságukat.

1. táblázat: A fitogén takarmány-adalékokban gyakran használt gyógynövények és fűszerek

Nyilvánvaló, hogy a takarmány-adalékanyagok ezen kategóriája sokféle anyagra kiterjed, még nagyobb számú hatóanyaggal, beleértve a karvakrolt, a timolt, a fahéjamaldehidet és az anetolt, csak néhány fontos példát említve. A fitogén takarmány-adalékanyagok szilárd, szárított és őrölt formában, vagy kivonatok vagy illóolajok formájában kaphatók. A fitogenikumok általában kémiai összetevőikben jelentősen eltérnek, az összetételüktől és az éghajlati viszonyok, a helyek vagy a betakarítás idejétől függően. Ezért a hatékonyságbeli különbségek a piacon jelenleg elérhető fitogén termékek között elsősorban kémiai összetételük különbségeinek tulajdoníthatók (Steiner, 2006).

Az illóolajok szagú, másodlagos növényi termékek, amelyek a növény hatóanyagainak nagy részét tartalmazzák, főként szénhidrogének (pl. Terpének, szeszkviterpének), oxigénezett vegyületek (pl. Alkohol, aldehidek, ketonok) és kis százalékban nem illékony maradékok (pl. Paraffin, viasz) (Losa, 2000). Alapanyagukból nyerik, alapvetően gőz desztillációval.

Az antibiotikus növekedésserkentőkhöz (AGP) képest a fitogenikumok általában nem viselik az állati termékekben a keresztrezisztenciák és maradványok kockázatát. A legutóbbi vizsgálatok során megfigyelték a takarmány-átalakítási arány (FCR) és a testtömeg-növekedés javulását, valamint azok előnyeit a betegségek megelőzésében.

A fitogenika hatásmódja

Számos vizsgálatot végeztek a fitogén vegyületek biológiai aktivitásuk szűrésével kapcsolatban. Számos növényi kivonat mutatott antimikrobiális, anticoccidiális, fungicid vagy antioxidáns tulajdonságokat, amelyek lipofil jellegükhöz kapcsolódnak (Giannenas et al., 2003; Helander et al., 1998; Juven et al., 1994). Az oregánóból, kakukkfűből vagy fahéjból származó fitogén ágensek például széles antimikrobiális aktivitást mutatnak különböző patogén baktériumok, köztük az E. coli, a Salmonella és a Clostridium ellen. A kereskedelemben kapható fitogén takarmány-adalékanyagok hatásmódjáról azonban meglehetősen kevés információ található. A biológiai hatások értékelése nehéz, ha a vizsgált anyag összetétele nem világos vagy változó. Kötelező, hogy a fitogén takarmány-adalékanyagok szabványosított összetételűek legyenek, gondosan válogatott nyersanyagokon alapulva, szigorú minőség-ellenőrzési intézkedéseken keresztül. Kísérletsorozatot hajtottunk végre oregánóból, ánizsból és citrusfélékből, valamint prebiotikus anyagokból kiválasztott illóolajok (Digestarom® P.E.P.) szinergikus kombinációjával.

E tanulmányok között a sertésekkel végzett kutatási projekt legújabb adatai (Kroismayr, 2008a, b) azt mutatják, hogy a Digestarom ® P.E.P. sokoldalú és meggyőző (1. ábra), végül segíti az állatot abban, hogy jobban elérje genetikai potenciálját a növekedési teljesítmény szempontjából.

1. ábra Az oregánó, az ánizs és a citrusfélék illóolajain alapuló fitogén adalékanyagok fő hatásmódja (Digestarom ® P.E.P.)

2. ábra A fitogenikumok (Digestarom ® PEP) hatása a sertések tápanyag-emészthetőségére (Stoni és mtsai., 2005. a, b után. Különböző betűkkel rendelkező eszközök különböznek (a P ® PEP 125 baromfit 125, illetve 250 g/t dózisban egészítették ki) Amint a 3. és 4. ábrán látható, a Digestarom ® PEP növelte a testtömeg-növekedést és jelentősen javította az FCR-különbségeket. A Digestarom ® PEP dózisa közötti különbségek kicsiek voltak, ami azt jelzi, hogy a rendszeres 125 g/t befogadási szint optimális volt az itt leírt kísérleti körülmények között.

3. ábra A fitogenikumok és egy antibiotikum-növekedésgátló hatása a brojlerek teljes testtömeg-növekedésére (Athén Mezőgazdasági Egyetem, Görögország)

4. ábra A fitogenikumok és az antibiotikumok növekedését elősegítő hatás a brojlerek FCR-jére (Athén Mezőgazdasági Egyetem, Görögország). a, b Különböző betűkkel rendelkező eszközök különböznek (a P ® PEP-t a tojástermelési ciklus korai szakaszában vizsgálták (Nichol és Steiner, 2008). 12 hetes vizsgálatot végeztek nagy teljesítményű, Lohmann Brown tyúkokkal, hat replikációval replikációnként 16 madárral, randomizált teljes blokktervezéssel, kezelésenként 96 tyúkkal. A madarak életkora a vizsgálat elején és végén 20, illetve 32 hét volt. A madarakat két diétás kezelésre osztották: ( 1) Kontroll (adalékanyagok nélkül), (2) kontroll + Digestarom ® PEP Valamennyi madarat hathetente beoltották Newcastle-betegség és fertőző hörghurut ellen. Amint a 2. táblázat mutatja, a fitogén anyagokkal táplált tyúkok kevesebb takarmányt fogyasztottak és magasabb volt a tojástermelésük Az össz- és átlagos napi takarmányfelvétel 1,8% -kal alacsonyabb volt, amikor a kontroll étrendet fitogenikumokkal egészítették ki.

2. táblázat: A fitogenika hatása a rétegek átlagos teljesítményparamétereire (20. és 31. hét)

Fitogenika és nekrotikus enteritis

A nekrotikus enteritis (NE) rendkívül költséges betegség a modern brojlergyártásban. Becslések szerint az NE-hez kapcsolódó költség a brojlerállományban akár 5 amerikai cent/madár (Choct, 2006). Az NE fő kórokozója a Clostridium perfringens. A C. perfringens egy gram-pozitív, anaerob és spóraképző baktérium, amely széles körben jelen van a környezetben. A C. perfringensnek öt típusa van (A, B, C, D és E típus), amelyek különböző exotoxinok (α-, β-, ε- és ι-toxin), valamint a Clostridium perfringens Enteroxin termelő képessége szerint vannak osztályozva. Az NE súlyos betegségmintázata főként az a-toxinhoz kapcsolódik, amely egy foszfolipáz, amely lebontja a sejtmembránokat. Az NE tipikus jelei a depressziós növekedési teljesítmény és a megnövekedett mortalitás, amelyek a bélnyálkahártya súlyos elváltozásaihoz kapcsolódnak. Feltételezik, hogy a fitogén szerek csökkenthetik az NE klinikai tüneteit a brojlereknél. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumában (USDA) készített tanulmány erre a témára összpontosított (Mc Reynolds et al., 2008). Az eredmények nagyon ígéretesek, és azt mutatják, hogy a Digestarom ® P.E.P. rendkívül kedvező hatással volt az NE-tünetek csökkentésére azoknál a madaraknál, amelyeket C. perfringens-sel fertőztek meg.

Fitogenika a sertéstáplálásban

Az FCR optimalizálása szintén döntő fontosságú a sertéstenyésztés hatékonysága szempontjából. Nemrégiben az Egyesült Államokban, a Kansas State University-n végeztek egy vizsgálatot a fitogenikumok hatékonyságának értékelésére az elválasztás utáni malacok AGP-jéhez képest (Sulabo és mtsai, 2007). 144 malacot (22 napos) három kezelési csoportba soroltak: az 1. csoportot negatív kontroll étrenddel etették növekedésserkentők nélkül. A 2. csoport negatív kontroll étrendet kapott Digestarom ® P.E.P. A 3. csoport AGP-ket (140 g/t neomicin-szulfátot és 140 g/t oxitetraciklin-HCl-t) tartalmazó pozitív kontroll étrendet ajánlott fel. A növekedési teljesítmény szignifikánsan javult a negatív kontrollcsoporthoz képest, amikor fitogént vagy antibiotikumot adtak a takarmányhoz. Az átlagos napi nyereséget tekintve a fitogén anyagokkal táplált sertések a negatív kontroll és az AGP-k között közepesek voltak (5. ábra). A takarmány-átalakítás azonban a Digestarom ® P.E.P.-t kapó csoportban volt a legjobb. (6. ábra).

5. ábra: A fitogenika hatása az átlagos napi gyarapodásra (Sulabo és mtsai., 2007 adaptálva). a, b, c Különböző betűkkel rendelkező eszközök különböznek (a P ® PEP következetesen több takarmányt fogyaszt (átlagosan 6,2 vs. 5,4 kg/nap) a kontroll kocákhoz képest. Ezenkívül a Digestarom ® PEP csökkentette a kocák testtömeg-csökkenését laktációban vs. 13,3 kg) a fent említett vizsgálatban.

7. ábra: A fitogenikumok hatása a kocák takarmányfelvételére a laktáció alatt (Texas A&M University, USA adatai)

A laktáció során megnövekedett kocatakarmány-bevitel következtében a malac teljesítménye is jelentősen megnő. A Texas A&M Egyetem adatai azt mutatják, hogy a Digestarom ® P.E.P. kocáknál (5. táblázat).

5. táblázat: A kocák Digestarom® P.E.P. késői vemhesség alatt laktációval a koca és sertés teljesítményén (Miller et al., 2003)

Mint fentebb bemutattuk, a fitogenikumok pozitív hatásai a kocák táplálkozásában általában a megnövekedett alomteljesítményben tükröződnek. A különböző vizsgálati helyek eredményeit a 8. ábra foglalja össze. Ezekben a vizsgálatokban a kocák fitogenikus étrendjeinek kiegészítése (Digestarom® P.E.P.) 3-9% -kal növelte a malacok átlagos elválasztási súlyát.

8. ábra A fitogenikus kocák (Digestarom® P.E.P.) táplálékkiegészítésének hatása a malacok elválasztási súlyára

Következtetés

A fitogenika a takarmány-adalékanyagok egyik legígéretesebb csoportját képviseli. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a meghatározott tulajdonságokkal rendelkező hatóanyagok csak kiegyensúlyozott és tudományosan kidolgozott kombinációja várhatóan szinergikusan fog működni annak érdekében, hogy a kívánt előnyöket elérje a gyártó számára. Oregano, ánizs és citrusfélék illóolajok keverékének felhasználásával végzett tudományos vizsgálatokban a baromfi, a sertés és a borjú termelékenységének következetes jótékony hatásáról számoltak be. Ezenkívül az állattenyésztők túlnyomó része a fitogenikát kiemelkedő megoldásnak tekinti a teljesítmény és ezáltal a jövedelmezőség növelése érdekében.

Referenciák:

Giannenas, I., Florou-Paneri, P., Papazahariadou, M., Christaki, E., Botsoglou, N. A., Spais, A. B. (2003) Az oregano illóolajjal történő étrend-kiegészítés hatása a brojlerek teljesítményére az Eimeria tenella kísérleti fertőzése után. Állattáplálkozási archívumok 57, 99–106.

Helander, IM, Alakomi, HL, Latva-Kala, K., Mattila-Sandholm, T., Pol, I., Smid, EJ, Gorris, LGM, von Wright, A. (1998) A kiválasztott esszenciális tevékenység jellemzése olajkomponensek Gram-negatív baktériumokon. Journal of Agricultural and Food Chemistry 46, 3590–3595.

Jeroch, H., Drochner, W., Simon, O. (1999): Ernährung landwirtschaftlicher Nutztiere. Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart, Németország.

Juven, B. J., Kanner, J., Schved, F., Weisslovicz, H. (1994) Tényezők, amelyek kölcsönhatásba lépnek a kakukkfű illóolaj és aktív alkotórészeinek antibakteriális hatásával. Journal of Applied Bacteriology 76, 626–631.

Kroismayr A., Sehm J., Pfaffl M.W., Schedle K., Plitzner C., Windisch W. (2008a) Az avilamicin és az illóolajok hatása az apoptotikus és gyulladásos markerek mRNS expressziójára és a malacok bélmorfológiájára. Cseh J. Anim. Sci. 53, 377-387.

Kroismayr A., Schedle K., Sehm J., Pfaffl MW, Plitzner C., Foissy H., Ettle T., Mayer H., Schreiner M., Windisch W. (2008b) Az antimikrobiális takarmány-adalékanyagok hatása a bélre az elválasztott malacok mikrobiológiája és vérparaméterei. A talajkultúra. Bodenkultur 59: 111–120.

Losa, R. (2000) Az illóolajok használata az állatok takarmányozásában. 3. konferencia a takarmánygyártásról a mediterrán térségben. Március 22–24., Reus, Spanyolország, pp. 39–44.

Maribo, H. (2002) Biomin® P.E.P. teszt elválasztásokhoz (Danske Slagterier jelentés 554. sz.). Elérhető: www.danishpigproduction.dk/Research/Research_report/Nutrition_Weaners/Report_554.html.

Mc Reynolds, J. L., Byrd, J. A., Beltran R., Nisbet, D. J. (2008) A probiotikus és fitogenetikai termékek értékelése a necroticus enteritis kialakulásáról baromfiban. 2008. évi Nemzetközi Baromfi Tudományos Fórum, január 21–22., Atlanta, Georgia, p. 28.

Miller, J. A., Solis, L. A., Laurenz J. C. (2003) A takarmánybevitel fokozása a kocák korai laktációs periódusában. Journal of Animal Science 81 (2. kiegészítés), 14.

Mountzouris, K. C., Tsirtsikos, P., Paraskeyas, V., Fegeros, K. (2008) Egy fitogén illóolajterméknek a brojler teljesítményére és a tápanyagok emészthetőségére gyakorolt hatásának értékelése. XXIII. Baromfi Világkongresszus, június 30. - július 4., Brisbane, Ausztrália (benyújtva).

Nichol, R., Steiner, T. (2008) A fitogenikumok hatékonysága a kereskedelmi Lohmann Brown rétegekben. In: Takarmány-összetevők és adalékanyagok Ázsia-csendes-óceáni konferencia, 2008. március 5., Bangkok, Thaiföld.

Platel K., Srinivasan K. (1996). International Journal of Food Science and Nutrition 47, 55–59.

Steiner, T. (2006) A bél egészségének kezelése - A természetes növekedésserkentők az állatok teljesítményének kulcsa. Nottingham University Press, Nottingham, Egyesült Királyság.

Stoni, A., Zitterl-Eglseer, K. Kroismayr, A., Wetscherek, W., Windisch, W. (2005) 4. Bécs, Ausztria, pp. 147–153.

Sulabo, R. C., Yacela, J. Y., DeRouchey, J. M., Tokach, M. D., Neher, F., Goodband, R. D., Dritz, S. S., Nelssen, J. L. (2007) A fitobiotikumok hatása az óvodai sertés teljesítményére. Journal of Animal Science 85, Suppl. 1, 644.

Williams, P., Losa, R. (2001) Illóolajok és vegyületeik alkalmazása a baromfitáplálkozásban. Világbaromfi 17., 14–15.

World Poultry (2008) A baromfiban népszerű növényi kivonatok. Baromfi világ 24. (3), 9.