A csípős méhpollen-étrend értékelése szemétszemélyek elemzésével egy új módszer Apidologie

Apidologie 32 (2001) 341-353

A csípős méhpollen-étrend értékelése szemétszemélyek elemzésével: új módszer

Thomas Eltz a, Carsten A. Brühl a, Sander van der Kaars b és K. Eduard Linsenmair a

Állatökológiai és Trópusi Biológiai Tanszék, Würzburgi Egyetem, Biozentrum, Am Hubland, 97074 Würzburg, Németország
b Földrajzi és Környezettudományi Tanszék, Monash Egyetem, Clayton, VIC 3168, Ausztrália

(2001. január 17-én kapott; 2001. április 3-án fogadta el)

Absztrakt
A folt nélküli méhek pollenforrásaira vonatkozó vizsgálatok gyakran alacsony minta nagyságrendűek, a betakarított pollen megszerzésével kapcsolatos nehézségek miatt. Itt egy tölcsércsapdát írunk le, amely lehetővé teszi a virágporban gazdag szeméttabletták nem invazív és automatikus mintavételét, amelyeket a munkaméhek kiűznek a telepekből. A malajziai Sabah-ból származó Trigona collina egyetlen szemétpellete 7 és 11 különböző morfotípusú pollent tartalmazott, és az adott telep által egy adott napon kiutasított pelletek pollenkompozíciójának hasonlósága nagyon magas volt (kvantitatív Steinhaus-index: 71–90% ). Az egymást követő időpontokban vett mintákban a pollentípusok forgalma viszonylag alacsony volt három héten át (52–75% hasonlóság), és változó volt négy-hat hónapos időszakokban (13,6–58,5% hasonlóság). A corbicularis terhelések és a szemetet tartalmazó pelletek összehasonlítása azt jelzi, hogy a szemét pollen mind a pollent fogyasztó dolgozók ürülékéből, mind a lárva ürülékéből (meconia) származik. A szemétben lévő pollen lassú megfordulása azt sugallja, hogy a viszonylag hosszú (4-6 hónapos) időközönként történő mintavétel elegendő lesz a csípős méhcsaládok hosszú távú pollenforrásainak nyers értékeléséhez.

Kulcsszavak: pollentáplálás/erőforrás-felhasználás/pollenfogó/széklet/székletpelletek