A D-vitamin szintje megjósolja az összes okos demenciát

Cikk típus: Kutatási cikk

Társulások: [a] Pszichiátriai és Magatartási Idegtudományi Tanszék, Cincinnati Egyetem Akadémiai Egészségügyi Központ, Cincinnati, OH, USA | [b] Pszichiátriai Osztály, Veterans Administration Medical Center, Cincinnati, OH, USA

Levelezés: [*] Levelező szerző: PhD Robert Krikorian, Pszichiátriai és Magatartási Idegtudományi Tanszék, Cincinnati Egyetem Akadémiai Egészségügyi Központ, Cincinnati, OH, USA. Telefon: +1 513 558 2455; Fax: +1 513 558 0877; E-mail: [e-mail védett] .

Kulcsszavak: D-vitamin, 25- (OH) D, demencia, életkor, nem, BMI

Folyóirat: Táplálkozás és egészséges öregedés, vol. 5. sz. 2, pp. 2019. évi 141–147

Absztrakt

HÁTTÉR:

A D-vitamin-hiány gyakori a nyugati társadalmakban, és számos egészségügyi állapotban szerepet játszik, beleértve a késői életkori demenciát is.

CÉLKITŰZÉS:

Annak felmérése, hogy a D-vitamin szintje társul-e minden okú demenciával a késői életkorban.

MÓD:

Ez egy retrospektív esetkontroll-tanulmány volt, amely egy városi orvosi központ elektronikus orvosi nyilvántartását használta, hogy információkat szerezzen az életkorról, nemről, testtömeg-indexről, a 25-hidroxi-D-vitamin (25- (OH) D) értékeiről és a demencia diagnózisának jelenlétéről. 65-90 éves betegeknél. A pácienseket a D-vitamin értékei szerint kvartilisbe soroltuk, és logisztikai regressziós elemzést végeztünk a D-vitamin kvartilisek és a demencia diagnózis incidenciája közötti összefüggések meghatározására.

EREDMÉNYEK:

Az összes okos demencia aránya csökkent a 25- (OH) D szintjének növekedésével, függetlenül az életkortól, nemtől és a BMI-től, amelyek szintén megjósolták a demenciát. A 38 ng/ml feletti D-vitamin-szint a legkisebb arányú, minden okot okozó demenciával volt összefüggésben.

Következtetések:

Megfigyeltük a 25-hidroxi-D-vitamin dózisfüggő, inverz összefüggéseit az összes okú, késői életkori demenciával, kortól, nemtől és BMI-től függetlenül. Nagyobb védelmet nyújthat a szupra elégséges szintek esetében, ez az elképzelés igazolja az ellenőrzött vizsgálatokban végzett értékelést.

1. Bemutatkozás

A közelmúltban jelentős kutatások bizonyították a D-vitamin hormonális hatásának pleotrop jellegét, valamint a D-vitamin-elégtelenség és a káros neuropszichiátriai eredmények közötti összefüggéseket. A D-vitamin-elégtelenség a depresszió fokozott előfordulásával függ össze [8], bár a depresszió kezelésére és megelőzésére szolgáló kiegészítő vizsgálatok vegyes eredményeket hoztak [9–11]. Megfelelő D-vitamin szintre is szükség lehet a normális alvási architektúra fenntartásához [12–14], és a D-vitamin pótlásáról beszámoltak a krónikus fájdalomban szenvedő betegek tüneteinek javításáról [15, 16].

Különösen érdekes a D-vitamin-hiány és a kognitív károsodás, valamint a demencia közötti lehetséges kapcsolat, mivel bizonyíték van arra, hogy a D-vitamin neuroprotektív hatású lehet [17–19], és szerepet játszik a béta-amiloid plakk-clearance-ben [20, 21]. A Framingham Heart Study adatainak másodlagos elemzése negatív összefüggést mutatott ki a szérum D-vitamin-értékei, a neurokognitív teljesítmény és a hippocampus térfogata között [22]. A szérum 25 ng/ml alatti D-vitamin szintjét a jelenlegi kognitív károsodás [23] és az idősebb felnőttek jövőbeni kognitív hanyatlásának fokozott kockázatával társítják [24, 25]. Ezenkívül két nagy tanulmány kimutatta az alacsony D-vitamin-szinttel járó incidens demencia fokozott kockázatát [26, 27], bár más tanulmányok nem dokumentálták a fokozott kockázatot [28, 29]. Végül a D-vitamin gén bizonyos polimorfizmusai állítólag az Alzheimer-féle demencia fokozott kockázatával járnak [30].

Jelen tanulmány célja háromféle volt. Először arra törekedtünk, hogy megismételjük a korábbi vizsgálatok eredményeit, amelyek összefüggést találtak az alacsony szérum 25- (OH) D és a nyugati társadalmakban az idősebb felnőttek fokozott dementia-kockázata között [26, 27]. Másodszor megvizsgáltuk a szérum D-vitamin változó szintje és a demencia kockázat közötti kapcsolatot annak megállapítása érdekében, hogy fennáll-e a dózis-válasz összefüggés. Végül arra kerestük a választ, hogy a D-vitamin-hiány önállóan megjósolja-e a demenciát a BMI-hez való igazodás után, amelyet a kardiometabolikus kockázat jelölőjeként vontunk be, tekintettel arra a bizonyítékra, hogy az emelkedett BMI idősebb felnőtteknél szorosan összefügg a magas vérnyomással [38, 39], az inzulinrezisztenciával [ 40], és gyulladás [41].

2. Anyagok és módszerek

2.1 Tanulmányterv

Ez egy retrospektív, eset-kontroll tanulmány volt. A tanulmányi módszereket a Cincinnati Egyetem Intézményi Felülvizsgálati Testülete vizsgálta felül, és a résztvevők tájékoztatása alapján történő hozzájárulás követelményétől eltekintettek, mert nem szereztek be magánegészségügyi információkat. A fekvő betegek és a járóbetegek orvosi nyilvántartásai a Cincinnati Egyetem Akadémiai Egészségügyi Központjának elektronikus egészségügyi nyilvántartási rendszerén keresztül érhetők el. Bevontuk mindazokat a BMI-t és a szérum 25- (OH) D-mérést végző betegeket, akik 2012. január 1. és 2018. január 1. között kaptak, és akik az értékelés idején legalább 65 évesek voltak. Amikor egynél több D3-vitamin mérés állt rendelkezésre, a legkorábbi mérést belefoglalták az elemzésbe. Az egyéneket kizárták agyi sérülés vagy agyrázkódás utáni szindróma vagy bármilyen pszichotikus vagy szerhasználati rendellenesség diagnózisa miatt. Ezenkívül kizárták azokat a személyeket is, akiknél 2012. január 1-jén diagnosztizálták a demenciát.

Az elemzésbe 25 847 rekord adatait vették fel. A demencia eseteit olyan személyekként határoztuk meg, akiknél 2012. január 1-je után diagnosztizálták a demenciát. Nem próbáltunk kategorizálni olyan speciális demencia rendellenességeket, mint például az Alzheimer-kór vagy az érrendszeri demencia, mivel a demencia klinikai diagnózisa az elfoglalt orvosi gyakorlatban gyakran nem jár átfogó kognitív értékeléssel, formális diagnosztikai kritériumok vagy invazív biomarker vizsgálatok alkalmazása, mint például az agy gerincvelői folyadék elemzése vagy az agy biopsziája. Az 1. táblázat tartalmazza a demencia esetek azonosításához használt ICD-10 kódok listáját. Nem sikerült információt szereznünk a D-vitamin teszt javallatáról.

Asztal 1

A demencia jelenlétének azonosítására használt ICD-10 kódok

F00.1	Demencia az Alzheimer-kórban késői megjelenéssel
F00.2	Alipheimer-kórban előforduló demencia, atipikus vagy vegyes típusú
F00.9	Dementia az Alzheimer-kórban, nem meghatározott
F01.0	Az akut megjelenés vaszkuláris demenciája
F01.1	Multi-infarktusos demencia
F01.2	Szubkortikális vaszkuláris demencia
F01.3	Vegyes kortikális és subcorticalis vaszkuláris demencia
F01.8	Egyéb vaszkuláris demencia
F01.9	Vaszkuláris demencia, nem meghatározott
F02.0	Demencia a Pick-betegségben
F02.1	Demencia a Creutzfeldt-Jakob-kórban
F02.2	Demencia a Huntington-kórban
F02.3	Demencia a Parkinson-kórban
F02.8	Dementia más meghatározott, másutt osztályozott betegségekben
F03	Meghatározatlan demencia
F04	Szerves amnesztikus szindróma, amelyet nem okoz alkohol és más pszichoaktív anyagok
G30.1	Alzheimer-kór késői megjelenéssel
G30.8	Egyéb Alzheimer-kór
G30.9	Alzheimer-kór, meghatározatlan
G31.01	Pick betegség
G31.09	Egyéb frontotemporális demencia
G31.1	Az agy szenilis degenerációja, másutt nem osztályozva
G31.81	Alpers betegség
G31.82	Leigh-betegség
G31.83	Demencia Lewy testekkel/parkinsonizmus
G81.85	Kortikobázis degeneráció
G31.89	Az idegrendszer egyéb meghatározott degeneratív betegségei
G31.9	Az idegrendszer degeneratív betegsége, nem meghatározott
R54	Szenilitás NOS

2.2 Statisztikai elemzés

Logisztikai regressziót alkalmaztunk a D-vitamin szint és a demencia kockázata közötti összefüggések értékelésére, miközben az életkor, a nem és a BMI függvényében állítottunk be. Az életkor, a nem és a BMI-hez igazított esélyhányadosokat 95% -os konfidencia intervallummal számoltuk minden egyes kvartilishez a Q3-hoz viszonyítva, amelyet 25- (OH) D-értékek alapján választottunk referencia kvartilisnek [4]. Ezen tényezők mindegyikének a D-vitamin-hatás mérséklését az összes lehetséges interakciós kifejezés beépítésével értékelték a négyirányú, életkor × nem × BMI × D-vitamin kölcsönhatásig. Azt is kiszámítottuk a hatásméret becsléseit, hogy az esélyhányadosokat Cohen-hatásméretekké alakítottuk át a tetrachorikus korreláció alapján [42].

3 találat

Megjegyzés: OR = esélyhányados. CI = konfidencia intervallum. d = effektus mérete. ** = o # = referenciaérték.

A szérum D-vitamin kvartilis, életkor, nem és BMI mind összefüggésben volt a demenciával o 0,05.

4. Megbeszélés

Az eredmények fordított összefüggést mutatnak a szérum 25- (OH) D szintje és az incidens dementia aránya között, és ez az összefüggés szignifikáns maradt az életkor, a nem és a BMI kiigazítása után. Ahogy az várható volt, az életkor, a nem és a BMI szintén független előrejelzője volt a demencia kockázatának, és ez utóbbi összefüggések a logisztikai regressziós modellen belüli kiigazítást követően is jelentősek maradtak.

Különösen a szérum 25- (OH) D és a demencia diagnózis közötti összefüggés tűnik expozíciófüggőnek, mivel a demencia kockázata fokozatosan csökkent a legalacsonyabbtól a legmagasabb D-vitamin kvartilisig. Ezenfelül a hatás mértékét nem mérsékelte az életkor, a nem vagy a BMI. Bár ezek a tényezők egymástól függetlenül kapcsolódtak a demencia kockázatához, egyikük sem lépett kapcsolatba szignifikánsan a D-vitamin szintjével, mint a demencia előrejelzőjével. A demencia aránya és a szérum 25- (OH) D szintje közötti inverz, dózisfüggő összefüggést korábban mind az összes okú demencia, mind az Alzheimer-kór esetében kimutatták [1]. Ezenkívül hasonló dózis-válasz összefüggést találtak egy másik vizsgálatban, amelyben a demencia veszélyességi aránya 2,25 volt a 10 ng/ml alatti szérumszinteknél és 1,53 a 10 ng/ml és 20 ng/ml közötti szintnél [26].

Bár nincs olyan ellenőrzött vizsgálat, amely bizonyítaná a D-vitamin-kiegészítés mint demencia-megelőzési stratégia hatékonyságát, vannak olyan tanulmányok, amelyek arra utalnak, hogy a kiegészítés javíthatja az idősebb felnőttek megismerését [44]. A prospektív pótlási kísérletek azonban elengedhetetlenek lesznek a D-vitamin demencia-kockázatra gyakorolt hatásának vizsgálatához, hanem a hiány, az elégségesség és a túl-elégtelenség tekintetében fennálló differenciális kockázatra vonatkozó információk nyújtásához is. Mint megjegyeztük, ebben a kísérletben először figyeltük meg, hogy az elegendő D-vitamin szintnél nagyobb védelmet nyújtott, mint a feltételezhetően elegendő szint, mivel a 4. kvartilisben a demencia kockázata lényegesen alacsonyabb volt, mint a 3. kvartilis kockázata.

A tanulmány fő erősségei közé tartozott a nagy mintaméret, a potenciálisan zavaró tényezőkre vonatkozó specifikus kiigazítás, valamint az expozíció és az érdeklődés kimenetele közötti dózisfüggő kapcsolat bemutatása.

A legfontosabb korlátok között szerepelt a D-vitamin státusz tesztelésének klinikai indikációival kapcsolatos információk hiánya. Lehetséges, hogy számos betegnek voltak olyan jelzései a D-vitamin státusz tesztelésére, amely befolyásolhatja a demencia kockázatát, ami torzítaná az eredményeket. Egy másik fontos korlátozás az volt, hogy nem áll rendelkezésre információ a szint elérésének évszakáról, mivel a napfény hatásának mértéke megváltoztathatja a szérum 25- (OH) D szintjét. Továbbá, nem álltak rendelkezésünkre információk a fajról, egy másik lehetséges elfogultságról, mivel a bőr színe megváltoztatja a napfény hatására termelődő D-vitamin szintjét. Ennek megfelelően lehetnek olyan szezonális és faji hatások, amelyek nem voltak nyilvánvalóak a rendelkezésre álló adatkészletben. Ezek a kérdések azonban viszonylag kevésbé érintik az idősebb felnőttek mintáját, akiknél a kültéri aktivitás és a napfény expozíció csökken, míg a D-vitamin szintézise UVB besugárzással szintén kevésbé hatékony.

A D-vitamin-hiány és a demencia nagyon elterjedt, és a D-vitamin-hiány vény nélkül kapható pótlásokkal kezelhető, így a D-vitamin-hiány korrigálása alacsony költségű, alacsony kockázatú és jelentős előnyökkel járó beavatkozást jelenthet. Ellenőrzött vizsgálatok adatai azonban még nem alapozták meg a demencia kockázatának csökkentésére vonatkozó ilyen ajánlást.

Összefoglalva, eredményeink alátámasztják a D-vitamin szint és az idősebb felnőttek demenciája közötti összefüggést, amely valószínűleg független az érrendszeri kockázattól. Eredményeink azt sugallják, hogy a késői életben a megfelelő D-vitamin szint fenntartása befolyásolhatja a demencia kockázatát, és vannak arra utaló jelek, hogy az elegendőnél magasabb D-vitamin szintnél nagyobb kockázatcsökkenés következhet be. Leendő kiegészítő vizsgálatokra van szükség ennek az összefüggésnek a megerősítéséhez.

Finanszírozás

A szerzők nem számoltak be finanszírozásról.

Összeférhetetlenség

A szerzőknek nem jelentenek összeférhetetlenséget.