A hasnyálmirigy károsodásának szerepe a növekedés helyreállításában gluténmentes étrend során gyermekkori coeliakia esetén

Hovatartozás

  • 1 Orvosi Klinika, Palermói Egyetem, Olaszország.

Szerzői

Hovatartozás

  • 1 Orvosi Klinika, Palermói Egyetem, Olaszország.

Absztrakt

Háttér és célok: A hasnyálmirigy-enzimek elégtelen felszabadulásának klinikai jelentőségét és időtartamát gyermekkori cöliákiában nem tisztázták. Ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy értékelje a hasnyálmirigy károsodásának a növekedés helyreállításában betöltött szerepét és ennek a károsodásnak az időtartamát.

növekedés

Mód: 46 cöliákiás beteget vontak be, akiknek átlagéletkora 2,5 év volt. A széklet kimotripszin szintjét a diagnózis felállításakor, majd a gluténmentes étrend megkezdése után 15 naponta határozták meg minden betegnél.

Eredmények: A diagnózis felállításakor 46 cöliákiás beteg közül 17-ben szubnormális a széklet kimotripszin értéke. A gluténmentes étrend során a szubnormális széklet kimotripszin értékű betegek százalékos arányának progresszív csökkenését figyelték meg: 46 betegből 12-t 30 nap után, 46-ból 2-t 60 nap után. A súlynövekedés 2 hónapos gluténmentes étrend után szignifikánsan nagyobb volt azoknál a betegeknél, akiknél a diagnózis felállításakor normál széklet kimotripszin érték volt, mint azoknál a betegeknél, akiknél a normálistól eltérő értékek voltak, és pozitív összefüggést találtak a széklet kimotripszin diagnosztizálásakor és a súly növekedés között (r = 0,56).

Következtetések: A lisztérzékenységben szenvedő betegek kis százalékának 60 napos gluténmentes étrend után is szokatlan kimotripszin-koncentrációja volt. A széklet kimotripszin a súlygyarapodás prediktív indexe a lisztérzékenység diagnosztizálása után az első hónapokban; felhasználható a betegek kiválasztására enzim-kiegészítő terápiára.