A kalóriaszámolás 6 oka teljes hülyeség

John Miller

2016. július 6. · 6 perc olvasás

Mindannyian látjuk az élelmiszerek címkéin felsorolt kalóriákat, de mi is valójában? Lehet, hogy a válasz nem az, amire számíthatna. A kalória tényleges meghatározása az az energiamennyiség, amely egy kilogramm víz egy Celsius-fokkal történő felemeléséhez szükséges. Várj, mi?

Sok évvel ezelőtt a kalóriaszámot más módon határozták meg, mint manapság. Az ételeket egy zárt tartályba tették, amelyet vízzel vettek körül, és amelyet bomba kaloriméterként ismertek. A vizet ezután a tartály elektromos töltésével addig melegítették, amíg az összes étel teljesen „ki nem égett”. Az ebből eredő vízhőmérséklet-emelkedés jelezné az ételben lévő kalória mennyiségét. Tehát a kalória nem fizikai dolog, csupán az élelmiszerben található potenciális hőenergia mértéke. Példaként mondjuk tegyünk egy nagy lédús sajtburgert a bombakaloriméterbe, és kapcsoljuk be. Ha ennek eredményeként a víz hőmérséklete egy Celsius-fokkal emelkedik, ez azt jelentené, hogy a hamburger 1 kalóriát tartalmaz. De tarts ki, állítólag a hamburgerek ennél sokkal több kalóriát nem tartalmaznak? A válasz igen, és ennek az az oka, hogy az élelmiszerek címkéin látható kalóriák valójában kcal (kilokalória), ami 1000 kkal = 1 kalóriát jelent. Tehát most már tudjuk, hogy a finom 1000 kalóriás, valójában 1000 kcal sajtburger elégetésével egy kilogramm víz hőmérséklete egy Celsius-fokkal megemelkedik. Tehát hogyan szolgál nekünk ez az információ? A válasz az, hogy nem, szinte teljesen haszontalan, és íme a hat legfontosabb ok, amiért.

A kalóriák számának semmi köze az étel tápanyagtartalmához! Vegyünk például nulla kalóriatartalmú üdítőt. Ezek az italok jogszerűen nem tartalmaznak kalóriát, azonban tartalmaznak mesterséges édesítőszereket, amelyek a cukorbetegséghez kapcsolódnak az egyéb negatív egészségügyi hatások hosszú listája között. Olyan kérdéseket kellene feltennünk magunknak, mint például: milyen ásványi anyagokat tartalmaz az étel? Vannak vitaminok az ételben? Van-e olyan mérgező vegyszer vagy tartósítószer az élelmiszerben, amely potenciálisan károsíthatja testünket? Az élelmiszer-címkén feltüntetett kalóriaszám nem válaszol ezekre a kérdésekre, ezért sokkal kevesebb hangsúlyt kell fektetni a kalóriaszámolásra. Az élelmiszerek csomagolásán szereplő kalóriajelölés célja, hogy elterelje a figyelmünket a csomag egyetlen, valóban fontos részéről, az összetevőkről.

Térjünk vissza az 1000 kalóriás sajtburger példájára. Hogyan érezné a legtöbb ember a sajtburger elfogyasztása után? Készek lennének egyenesen az edzőterembe menni? Természetesen nem! Nagy valószínűséggel a kanapén feküdnének, és nagy energiamártást tapasztalnának. Tehát valami, amely sok potenciális hőenergiát tartalmaz, 1000 kalóriában kifejezve, nem feltétlenül ad testünknek több energiát. Ugyanakkor a kevesebb kalória nem alakul át az egészségre nagyobb haszonnal járó élelmiszerekké, amint azt a nulla kalóriatartalmú üdítők példájával magyaráztuk. Egyszerű és egyszerű, a kalória és az ételből származó energia mennyisége közötti összefüggés meglehetősen alacsony.

Van tehát valamilyen középút, az optimális napi kalóriatartalom, például a napi 2000 kalória körüli evés irányelve? A válasz nem, mert attól függ, honnan származnak ezek a kalóriák. Ha mind a 2000 kalória feldolgozott élelmiszerekből vagy finomított cukrokból származik, akkor mindenképpen negatív hosszú távú következményei lesznek az egészségre nézve, annak ellenére, hogy az ajánlott kalóriamennyiséget fogyasztjuk. Különböző típusú zsírok, szénhidrátok és fehérjék léteznek, amelyek közül néhány egészségre jótékony hatással bír, mások pedig károsak. A kalóriaszámlálás nem veszi figyelembe ezeket az információkat.

A kalóriák nem adnak hasznos információkat arról, hogy az étel milyen hatással lesz a testünkre. A kalóriák egyszerűen az élelmiszerben lévő potenciális energia mértékét jelentik a hő szempontjából. Ismét minden a kalória forrásától függ. Nincs optimális kalóriaszint. Vannak olyan élelmiszerek, amelyek a testünk számára hasznosak, és vannak olyanok, amelyek nem. A testünk által igényelt és szükséges ételek kiválasztásával fogyni fogunk, ha ez a szándékunk, függetlenül attól, hogy mennyi kalóriát fogyasztunk. Mindig emlékezzen arra, hogy mindenki teste más. A számomra megfelelő étrend nem biztos, hogy neked fog menni. Nincs „süti-vágó” megközelítés az egészségre vagy a fogyásra, különösen akkor, ha valami kalóriáról van szó.

A kalóriaszámot már nem határozza meg az élelmiszerek bombakaloriméterben történő elégetése, mivel ez túl drága és időigényes lenne az élelmiszeripari vállalatok számára. Az élelmiszeripari vállalatok most átlagokat használnak a kalóriák kiszámításához. Így működik:

1 gramm zsír = 9 kcal

1 gramm fehérje = 4 kcal

1 gramm szénhidrát = 4 kcal

Tehát, ha egy élelmiszer például 5 g zsírt tartalmaz, 8g fehérje és 9g szénhidrát, a címkén feltüntetett kalóriamennyiséget a következőképpen számítják ki:

Kalória zsírból: 5g X 9 kcal = 45 kcal

Kalória fehérjéből: 8g X 4 kcal = 32 kcal

Kalória szénhidrátból: 9g X 4 kcal = 36 kcal

Összes kalória: 45 kcal + 32 kcal + 36 kcal = 113 kcal

Tehát az étel kalóriatartalmát soha nem mérik meg, az átlagokból származik, és nem is veszi figyelembe azt a tényt, hogy rengeteg fehérje, szénhidrát és zsír található, amelyek mindegyike eltérő kalóriatartalmú!

Nem égethetünk el valamit, ami fizikailag nem létezik! Mivel a kalória nem fizikai anyag, nincs értelme mondani, hogy kalóriát égetünk. Valójában az történik, hogy testünk nagyon apró darabokra bontja a fehérjéket, szénhidrátokat és zsírokat, hogy ezek az anyagok felszívódhassanak a véráramba, és a sejtjei felhasználhassák energiára. A különböző anyagok különböző mennyiségű energiát igényelnek, hogy testünk lebontsa őket. Nagyon alacsony összefüggés van annak között, hogy mennyi kalóriát tartalmaz valami, és mennyi energiára van szükségünk a testünknek ahhoz, hogy ezt az anyagot felhasználható formára bontsa. Például sokféle fehérje létezik, és ezek a különböző típusok különböző emésztési folyamatokat igényelnek a szervezetben. Az élelmiszerek címkéjén számított kalória egyszerűen felsorolja a „fehérjét”, és nem veszi figyelembe e fehérjék forrásait.

A teljes és természetes ételeket tartalmazó étrend elfogyasztása és több energia garantálása segít. Amíg nem eszünk túl, addig nem kell aggódni, hogy mennyi kalóriát fogyasztunk. Egyszerű és egyszerű, a kalóriaszámolás teljes hülyeség és időpazarlás. Ehelyett arra kell összpontosítanunk, hogy meghatározzuk a vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó ételeket, amelyekre testünknek szüksége van. Mindenképpen fontos tisztában lenni azzal, hogy mennyit eszünk, de ennek mérésére jobb módszer az, ha meghallgatjuk a testünk által az éhségre utaló finom jeleket, szemben a kalóriabevitel számolásával és mérésével.