A kinkabálna húsának táplálkozási jellemzői

("ISANA" -tól, 1993. 8. sz.)

táplálkozási

Taneko Suzuki
Professzor, Nihon Egyetem

A hús, a tej és a tojás régóta állati eredetű élelmiszerként működik az egész világon. Japánban emellett a hal, a kagyló és a bálnahús nagyon fontos szerepet játszik állati élelmiszerként.


a) Táplálkozási szempontból a bálnahús kiváló minőségű fehérjében gazdag

A fehérje 20 különböző aminosavból áll. Az ételként elfogyasztott fehérje aminosavakra bomlik a testben. Ezeket az aminosavakat aztán fehérjévé szintetizálják, és olyan elemeket termelnek, mint az izmok, a belső szervek, a vér, a bőr és a haj. Nyolc aminosav van, amelyeket az emberi test nem képes előállítani, és ezeket esszenciális aminosavaknak nevezik. A bálnahús kiváló az esszenciális aminosavak mennyiségében és egyensúlyában, amelyek meghatározzák a fehérjék tápértékét, és ebből a szempontból ugyanolyan jó, mint más állati hús, ha nem is jobb.


b) A bálnahús alacsonyabb kalóriatartalmú, mint a marha vagy a sertés

Bár fehérjében gazdagabb, a bálnahús kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a marhahús vagy a sertéshús. Ez arra utal, hogy a bálnahús fontos élelmiszer, nemcsak fehérjeforrásként, hanem olyan élelmiszerként is, amely jelentős megelőző hatással van számos felnőtt betegségre.


c) A bálnahús vaskartalma sokkal magasabb, mint más, az állatokhoz kapcsolódó élelmiszereké

A bálnahús vörös, ami azt jelzi, hogy izomrostjaiban nagy mennyiségű mioglobin található. A mioglobin, csakúgy, mint a vér pigment hemoglobinja, egy vegyületet tartalmazó hem, amely vasat tartalmaz, és a globin, egy egyszerű fehérje. A vas fontos szerepet játszik az oxigén testszövetekbe és szervekbe juttatásában. Amennyiben a vashiány vérszegénységet okozhat, elegendő mennyiségű vasat kell bevenni étkezés közben. A bálnahús tehát kiváló vasforrás.


d) A bálnahús többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag és egyenlő a halhússal a felnőttkori betegségek megelőzésében

A telített és telítetlen zsírsavak élettani hatásukban különböznek egymástól. A telített zsírsavak nagy mennyiségű bevitele emeli a vér koleszterinszintjét, ami arterioszklerózist és szívbetegségeket okoz. A telítetlen zsírsavak ezzel szemben csökkentik a vér koleszterinszintjét. Az eikozapentaénsav (EPA) gátolja a vér koagulációját, és az ereket érintő különféle betegségek megelőzésére szolgál. Az EPA rákmegelőző tulajdonságairól is ismert.

Az elmúlt években kiderült, hogy a dokozahexaénsav (DHA) serkenti az agy aktivitását egerekben és fokozza azok tanulási képességét. Mint ilyen, olyan zsírsavként hívta fel magára a figyelmet, amely stimulálhatja az emberi agy működését. A bálna- és hal-/kagylóhúsok EPA-ban és DHA-ban gazdagok. A bálnahúsban található olajok és macskák kémiai összetétele majdnem megegyezik a hal/kagylóhúséval. Ez a bálnahús figyelemre méltó tulajdonsága, és hasznos élelmiszernek bizonyul, amely egészen más, mint a többi állati hús.


e) A bálnahús viszonylag nagy mennyiségű niacint tartalmaz

A niacinhiány bőrelváltozásokat okoz.


f) A bálna hőjének viszonylag alacsony a koleszterinszintje

A koleszterinben gazdag zsírok rendszeres bevitele növeli az iszkémiás szívbetegségek, például a szívinfarktus esélyét.


d) Az Antarktisz szennyezetlen vizéből származó bálnákat nem szennyezik ipari vegyszerek

Az allergiás rendellenességekben szenvedők száma évről évre erősen növekszik, ezt a jelenséget a modern élet élet- és étkezési körülményeinek tulajdonítják. Ilyen körülmények között a bálnahús biztonságos és értékes fehérjeforrásként vonzza a figyelmet, viszonylag mentes az allergiás reakciókatól.


h) Ezért mindezeket a tényezőket figyelembe véve azt tapasztaljuk, hogy a bálnahús az emberi egészség szempontjából értékes élelmiszer.

1. táblázat: A bálna-, hal- és kagylóhúsok összetétele
Megjegyzés: 100 g hús tartalma

V: Minke bálna, farokhús
B: Minke bálna, sovány hús
C: Marhahús, váll
D: Sertés, váll
E: Szardínia
F: Csendes-óceáni tőkehal

A B C D E F komponens
Víz (g) 71.9 73.1 60.3 64.4 64.6 82.7
Fehérje (g) 23.9 24.8 18.1 17.9 19.2 15.7
Zsír (g) 3.3 1.2 20.4 16.6 13.8 0.4
Kőris (g) 0.9 0.9 0.9 0.9 1.9 1.2
Szénhidrát (g) 0 0 0,3 0.2 0.5 0
Kalória (kcal) 132 116 270 233 176 70
Proszfer (mg) 137 186 140 170 200 170
Vas (mg) 5.58 8.54 2.3 4.3 1.7 0.6
Kalcium (mg) 4.8 4.1 5. 11. 70 42
A-vitamin (NE) 30 0 33 30 60 100
B1-vitamin (mg) 0,06 0,08 0,07 0.10 0,03 0.10
B2-vitamin (mg) 0,17 0,20 0,20 0,24 0,36 0,17
Niacin (mg) 7.81 9.70 3.8 5.8 7.7 1.3
Koleszterin (mg) 37 40 65 65 75 60

Forrás: A nyérc bálna húsától eltérő húsokra vonatkozó fenti adatok két listán alapulnak - Élelmiszer-tápanyagok elemzése (4. kiadás) és a japán élelmiszerek zsírban oldódó összetevői - szerkesztette a Tudományos és Technológiai Ügynökség Nemzeti Erőforrás Intézete


2. táblázat: A kiválasztott húsokban található főbb zsírsavak
Megjegyzés: Az összes zsírsav tömegszázaléka

V: Minke bálna, sovány hús
B: Minke bálna, farokhús
C: Japán marhahús, bélszín
D: Sertés, váll
E: Csendes-óceáni tőkehal
F: Szardínia