Bronchus tumor

A bronchiális neoplazmák azonban gyakoriak, azonban olyan rákkeltő anyagok intratracheális beültetését követően, mint benzo [a] pirén (Saffiotti et al. 1968) vagy 210Po szíriai hörcsögökben (Little et al. 1975) vagy 3-metil-kolantrén patkányokban (Schreiber et al. 1972) ).).

áttekintés

Kapcsolódó kifejezések:

  • Légszomj
  • Hemoptysis
  • Kissejtes karcinóma
  • Neoplazma
  • Karcinoid
  • Tüdőgyulladás
  • Lézió
  • Számítógépes tomográfia
  • Tüdőrák

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

ATELECTASIS

Resorptív atelectasis

Az endobronchialis daganatok a resorptív atelectasis gyakori okai, amelyek gyakran szegmentális vagy lebeny összeomlást eredményeznek. Az egyik retrospektív áttekintés az atelectasis előfordulásáról számolt be az öt kissejtes tüdőrákos beteg egyikénél. Mivel ezek fokozatos, hetekről hónapokra végbemenő folyamatok, az atelektikus tüdő gyakran nem teljesen kibővül vagy normálisan működik, ha az obstrukciót enyhítik. Mivel azonban fennáll a posztobstruktív tüdőgyulladás kockázata, és bizonyítékok vannak az atelektatikus tüdő baktériumok fokozott növekedésére, a klinikusok gyakran megpróbálják minimalizálni az obstrukciót.

A daganat növekedésével járó atelectasis fokozatosabb kialakulásával szemben a nagy légutak akut elzáródása esetén a resorptív atelectasis gyorsan kialakulhat. A nyálkadugókat mind az asztmás, mind a megváltozott szekréciós clearance-ben szenvedő betegeknél leírták a reszorpciós atelectasis okaként. Resorptív atelectasist jelentettek rosszul elhelyezkedő endotrachealis csövekkel is, amelyek szelektíven intubálják a jobb tüdőt. Rövid idő alatt a teljes bal tüdő átjuthat az atelectasison, amely az endotracheális cső újrapozícionálásával megszűnik.

Fotodinamikai terápia: klinikai alkalmazások

III.B Tüdő

Hörgőtumorok esetén a PDT-t endoszkóposan szállítják. A Photofrin-PDT hatékony az elzáródó, működésképtelen elváltozások megbetegedésében (Megjegyzés: A klinikai vizsgálatok történelmileg a HpD-alapú fényérzékenyítők különböző variánsait használták. Itt ezeket egyszerűen „Photofrin-PDT” -nek fogják nevezni, bár nem minden vizsgálatot alkalmaztak. ez a speciális kereskedelmi megfogalmazás.) Azoknál a betegeknél, akik nem jelölték meg a műtétet és a sugárterápiát, a PDT-t összehasonlították a hagyományos endoszkópos Nd: YAG lézeres eltávolítással. A válaszarány a PDT csoportban 1 hónapon belül megközelítőleg a duplája volt a termikus ablációs csoportnak, hasonló mellékhatásokkal. Más vizsgálatokban a PDT és a külső sugárterápia 70% -os teljes luminalis újranyitást eredményezett az obstrukciós hörgődaganatokban, szemben a csak sugárzást kezelő kontrollok 10% -ával, kétszer annyi idő alatt, mint a helyi kiújulás és gyakoribbak a hosszú távú válaszok. A PDT-t preoperatív módon is alkalmazták a műtéti reszekció mértékének csökkentésére vagy a betegek műtéti alkalmassá tételére.

A Photofrin-PDT-t néhány joghatóságban engedélyezték a korai stádiumú bronchiális elváltozások önálló kezeléseként. Az 1 cm-nél kisebb átmérőjű felületes elváltozások esetén 90% feletti teljes válaszarányt értek el, bár 2 cm-nél nagyobb elváltozások esetén ez kevesebb mint 40% -ra esett. Összességében 5 éves, 68% -os betegségmentes túlélést 176 hónapos követési időszakokkal. WC-hörgoszkópiát végeznek a nekrotikus törmelék eltávolítására egy-két nappal a kezelés után, ekkor egy második könnyű alkalmazás adható bármely maradék daganatra. Ezekben a betegeknél a PDT megőrzi a tüdő működését, megismételhető, ha helyi kiújulás vagy másodlagos primer van, és nem zárja ki a későbbi műtétet. Még várat magára, hogy a nagyobb és a göbös elváltozásoknál a válaszarányok növelhetők-e újabb fotoszenzibilizálókkal.

Hemoptysis

Brintha Selvarajah, Ricardo J. José és referencia modul az orvosbiológiai tudományokban, 2020

Légutak

A hörgőtumorok (jóindulatú vagy rosszindulatú), különösen a bronchogén carcinoma, az esetek többségében továbbra is a hemoptysis egyik leggyakoribb oka. Az Egyesült Államokban a hemoptysis összes esetének 23% -a másodlagos a hörgőtumoroktól (Reisz et al., 1997), de általában kevésbé súlyos. A masszív hemoptízist okozó primer hörgőkarcinómák általában laphám eredetűek, kavitálódnak és/vagy a periféria helyett a központi légutakat érintik (Miller és McGregor, 1980).

A hemoptysis a hörgők és a légcső másodlagos daganataiból is származhat, amelyek általában áttétet adnak az elsődleges melanómából, a vesesejtes karcinómából, az emlő és a vastagbél karcinómából.

Tüdőrákban a daganatokon belüli vagy szomszédos neovaszkularizáció a tápanyagok és az oxigén biztosítására szolgál a tumor gyors proliferációjához azáltal, hogy elősegíti az angiogén fehérjék expresszióját, beleértve az érrendszeri endotheliális növekedési faktort (VEGF), a fibroblaszt növekedési faktort (FGF), a hepatocita növekedési faktort (HGF) és thrombocyta eredetű növekedési faktor (PDGF). Az így létrejövő, rosszul formált erek, amelyek kapcsolódnak a szisztémás keringéshez, hajlamosak vérezni. A daganatok behatolhatnak a környező nagy erekbe is, például a pulmonalis artériába vagy az aortába, ami masszív hemoptízishez vezet.

Bár ritka, egy fiatal betegben, aki korábban nem dohányzott és hemoptysis volt, figyelembe kell venni a hörgőkarcinoidot. A légutakba és a parenchymába beszivárgó Kaposi-szarkóma hemoptízissel is járhat AIDS-ben szenvedő betegeknél.

A hörghurut (akut és krónikus) helyi traumát okoz a légutak nyálkahártyáján, ami kisebb hemoptízishez vezet, de általában önkorlátozó. Ez volt a leggyakoribb oka a hemoptysisnek egy ambuláns, brit kohortos vizsgálatban (az esetek 64% -a) (Jones és mtsai, 2007).

Bronchiectasis, beleértve a cisztás fibrózist: A bronchiectasis hajlamos a krónikus légúti gyulladásra és fertőzésre, ami krónikus produktív köhögéshez és kis volumenű hemoptysishez vezet, különösen súlyosbodások esetén. A tumorgenezishez hasonlóan a krónikus légúti gyulladás a bronchiális érrendszer proliferációjához vezet proangiogén faktorok szekrécióján keresztül, amely vékony falú kanyargós hörgőerek a bronchiectaticus üregek körül. Ezek az új hajók hajlamosak a magas szisztémás nyomás miatti repedésekre, amelyek hatalmas életveszélyes hemoptysishez vezethetnek.

A légúti trauma lehet tompa vagy átható.

Jatrogén: Számos iatrogén eljárás okozhat hemoptízist, beleértve az intubációt, a bronchoszkópiát és a légutak stentelését. A tracheális innominált fistula a hemoptysis ritka oka, amelyet a harmadik tracheális gyűrű alá helyezett tracheostomia, elhúzódó intubáció és nyomás által kiváltott nekrózis okozhat a tracheostomia mandzsettájából.

Fistulák: A mellkasi aorta aneurizma krónikus érgyulladást és fistula képződést okozhat az erek és a légcső között, ami későbbi hemoptysishez vezethet.

A tüdőben lévő idegen testek erodálódhatnak egy erekké, és a hemoptysis ritka okaként jelentkezhetnek.

A Dieulafoy elváltozás a hemoptysis nem gyakori oka, és a dilatált kanyargós subcostalis artériák jelenléte jellemzi őket, amelyek a submucosába nyúlnak és hajlamosak a légutak vérzésére.

A broncholithiasis oka egy meszesedett peribronchialis nyirokcsomó összenyomódása és eróziója a tracheobronchialis fába, általában a TBC vagy a gombás betegség miatt.

A Tüdőhegy

Egyéb primer hörgőtumorok

Más primer hörgőtumorok hilaris tömeggel társíthatók. Ezek közül a leggyakoribb a karcinoid tumor. Ez a rosszindulatú daganat az esetek 80-90% -ában a fő, a lobar vagy a segmentális hörgőkből származik. Hajlamos lassan növekedni és lokálisan invazív lenni. Jellemző egy jól meghatározott endobronchiális tömeg, de néha egy nagy, exobronchialis, hilaris tömeg is látható. A karcinoid tumorok erősen vaszkulárisak, és kontrasztanyag-infúzió után általában sűrűn erősödnek. A karcinoid tumorok alkalmanként meszesednek.

Az adenoid cisztás karcinóma (henger szindróma) a karcinoidhoz hasonló CT megjelenést eredményezhet, de a sűrű fokozás nem jellemző. Gyakrabban jelentkezik a légcsőben (lásd 4–23. Ábra), mint a karcinoid.

A jóindulatú hörgõdaganatok, mint például a hamartoma, a fibroma, a chondroma vagy a lipoma, általában fokális és endobronchialisak a CT-n (5-25. Ábra), és nem infiltratívak, és nem szoktak társulni extrinsic tömeggel. Az obstrukció az elsődleges megállapítás a CT-n.

Terápiás bronchoszkópia

Jelzések

A brachyterápia a submucosalis/peribronchialis betegség egyik komponensével járó endobronchialis daganatok esetében a leghasznosabb. A brachyterápia hasznos a maximálisan tolerálható külső sugárzást követő visszatérő daganatok esetén is. A brachyterápia elsődleges célja a daganatos tünetek, például köhögés, nehézlégzés és hemoptysis pallérja. Mivel a daganat visszafejlődéséhez legfeljebb 3 hét szükséges, a brachyterápia nem alkalmas az obstruktív tünetek azonnali enyhítésére. 59 A brachyterápia terápiás lehetőség okkult korai stádiumú központi tüdőrák esetén, amikor a műtét nem hajtható végre. A brachyterápiát a túlzott granulációs szövet kezelésében is alkalmazták az anastomosis helyén tüdőátültetett betegeknél. 60

A tüdő jóindulatú daganatai

Klinikai szolgáltatások

A magányos papillómák rendkívül ritka endobronchialis daganatok. A papillómák többségén laphámfelület található. A magányos laphámsejtes papillómákat főleg férfiaknál tapasztalják, akiknek medián életkora 54 év, míg a fiatalkori és felnőtt laryngotrachealis papillomatosis ritkán jár az alsó légutakkal. Bár a betegek több mint fele dohányzik, etiológiai szerepét nem sikerült megállapítani. Azonban a humán papilloma vírus (HPV) 6/11 és 16/18 altípusokkal való összefüggés a vírus lehetséges patogenetikai szerepére utal. A HPV-t nem azonosították sem mirigyes, sem kevert laphámsejtes és mirigyes papillómákban. A legtöbb betegnél obstruktív tünetek jelentkeznek. A pikkelyes elváltozások HPV altípusa prognosztikailag hasznos lehet, de az összes papillómának jó kiváltása van, ha teljesen kivágják.

A tüdő jóindulatú daganatai

Douglas B. Flieder, a tüdőpatológiában, 2008

KLINIKAI ÉS RADIOLÓGIAI JELLEMZŐK

Ezt a ritka endobronchialis daganatot olyan gyermekeknél és időseknél jelentették, akiknek átlagéletkora 52 év volt. Úgy gondolják, hogy a hörgők nyálmirigyéből származnak, a legtöbb daganat központi, de perifériás elváltozásokat is leírtak. A legnagyobb sorozatban a nők 2,5-1-gyel voltak felülmúlva a férfiakat. Az obstruktív tünetekkel és radiográfiai vizsgálatokkal rendelkező személyek disztrális parenchymás konszolidációval bizonyíthatnak érmeváltozást vagy endobronchialis tömeget lobáris vagy segmentális hörgőkben.

MUCOUS GLAND ADENOMA - PATOLÓGIAI JELLEMZŐK

Bruttó eredmények

Az endobronchialis daganatok fehér vagy barnás színűek, szilárd és cisztás zselatinos felületekkel

Mikroszkópos eredmények

Jól körülírt nem invazív daganatok, amelyek a hörgő porcán belül helyezkednek el

A mucinnal töltött ciszták hasonlíthatnak kolloidra

Az epithelium lehet tubulocystás vagy papillocystás

Oszlopos, szögletes vagy lapított nyákkiválasztó sejtek cisztákat sorakoznak

A stroma rostos vagy hialinizált

Immunhisztokémiai jellemzők

A hámkomponens pozitív citokeratinra, EMA-ra és CEA-ra

A stroma komponens fokozottan pozitív a simaizom aktin és az S-100 fehérje szempontjából