Ellátási és felhasználási táblák - input-output elemzés

Statisztikai és analitikai eszköz megbízható nemzeti számlák készítéséhez és hatáselemzéshez az Európai Unió és a nemzeti szinten

Ez a cikk leírja a kínálat, a felhasználás és az input-output táblákat, ahogy azokat az Európai Unióban (EU) építik és használják. A termelés mérése egy gazdaságban elengedhetetlen a bruttó hazai termék (GDP) kiszámításához. Hatalmas információmennyiségre van szükség annak a folyamatnak a megragadásához, ahol a munkaerő, a tőke, az áruk és a szolgáltatások bevitele termék- és szolgáltatástermelést eredményez. A statisztikusok és a közgazdászok statisztikai és elemzési keretrendszert használnak, az úgynevezett ellátási, felhasználási és input-output táblázatoknak az információk rendszerezéséhez.

2011 óta konszolidált európai kínálati, felhasználási és input-output táblázatok állnak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a makroelemzést.

Összevont uniós és euróövezeti ellátás-felhasználási rendszer és input-output táblázatok

Az Eurostat 2011 májusában először publikált konszolidált éves ellátási-felhasználási rendszert és származtatott input-output táblázatokat az Európai Unió és az euróövezet számára. Ezek a táblázatok egy pillanat alatt bemutatják a termékek gyártását és felhasználását, megkülönböztetve 59 iparágat és 59 termékcsoportot.

Az 1. táblázat (letölthető Excel fájl) bemutatja az ellátási és felhasználási táblázatokban szereplő adatokat, hat termékcsoportra és hat szektorra összesítve.

Az európai nemzeti és regionális számlák rendszere (ESA95) értelmében az EU tagállamai évente továbbítják az Eurostat ellátási és felhasználási táblázatait, valamint ötévente az input-output táblákat. Minden tagállam esetében becsülték az alapáron alkalmazott ellátási felhasználási táblázatokat (rendelkezésre álló beszerzési felhasználási táblázatok (vevői árakon) és (részben bizalmasan) kiegészítő értékbecslési adatok. Titoktartási okokból a kínálat-felhasználás táblázatait alapáron csak az EU-27 és az euróövezet szintjén teszik közzé.

Az összevont európai táblázatok a nemzeti táblázatok összesítéséből és az EU-n belüli (vagy az euro-övezeten belüli) importfelhasználás és az EU-n belüli (euro-övezeten belüli) export-kínálat összesítésének kiegyensúlyozott kezeléséből adódnak.

A 2011-ig közzétett európai táblázatok a NACE 1.1. A nemzeti számlák teljes egészében a NACE rev. 2 besorolását a 2008. referenciaévtől kezdve alkalmazta. Ezután 2011 vége, három évvel a 2008-as referenciaév vége (a szabályozási továbbítási határidő) után a tagállamok megkezdték az adatok továbbítását a NACE 2. javításban. A követelmény az, hogy 2008-tól kezdődően adatot szolgáltassanak. Nincsenek kötelező adatok. 2012 októberében a NACE Rev 2. osztályozás első adatai jelentek meg.

Statisztikai előnyök

Az ellátási és felhasználási táblák elsősorban statisztikai célokat szolgálnak, és integrált keretet biztosítanak a nemzeti számlák adatainak következetességének és teljességének ellenőrzéséhez.

A GDP-számítások megbízhatóbbá tétele érdekében a statisztikusok három különböző módszert alkalmaznak: termelés, jövedelem és kiadás megközelítés; ez a három módszer különböző eredményeket hozhat létre. E különbségek kiküszöbölése és a legpontosabb eredmény elérése érdekében a statisztikusok gyakran a kínálat-felhasználás táblákat használják kiegyensúlyozó keretként, amely összehangolja a GDP-becslés három módszerét.

A kínálat és felhasználás táblázatok tartalmazzák a fő makrogazdasági aggregátumokat, például a GDP-t, a hozzáadott érték és a kibocsátás iparágankénti összetevőit, az importot, a végső fogyasztást, a bruttó tőkeképződést és az exportot.

A kínálati táblázat az áruk és szolgáltatások kínálatát írja le, amelyeket vagy a hazai iparban állítanak elő, vagy importálnak. A felhasználási táblázat megmutatja, hol és hogyan használják az árukat és szolgáltatásokat a gazdaságban. Használhatók akár folyó termelőfelhasználásban - vagyis valami más előállításában -, akár végső felhasználásban, amelyet viszont felosztanak fogyasztásra, bruttó tőkeképzésre és exportra. Ezenkívül a felhasználási táblázat mutatja a gyártási folyamat során keletkezett jövedelmet.

Konkrét példa: gépkocsik ellátása és felhasználása

Ennek konkretizálása érdekében képzeljen el egy olyan gazdaságot, amelynek három ágazata van: a mezőgazdaság, a gyártás és a szolgáltatások, míg az egyszerűség kedvéért példánkban csak egy terméket követünk: az autókat. Ezeket az autókat belföldön gyártják vagy importálják. Ez a kínálati oldal rövid leírása.

A használati táblázat bemutatja, hogy az autókat hogyan használják a gazdaságban. Először is van köztes fogyasztás, ami azt jelenti, hogy az autókat egy másik termék gyártásához használják. Például, ha egy autót átalakítanak és kempingautóként értékesítenek, akkor azt a feldolgozóipar használja.

Másodsorban különféle végső felhasználási módok léteznek. Amikor egy autót eladnak egy fogyasztónak, akkor azt végső fogyasztásra használták fel. De amikor egy autót professzionális használatra eladnak egy vendéglátó-ipari vállalkozásnak vagy egy mezőgazdasági termelőnek, akkor azt befektetésként (tőkeképzésként) használják. Végül az autó exportálható egy másik országba. E különböző felhasználások összegének meg kell egyeznie az egyes termékek teljes kínálatával. Mivel a kínálatot és a felhasználást pénzben számolják el, meg kell követelni, hogy mindkettőt ugyanúgy értékeljék, akár alapáron, akár vevői áron.

Az 1. ábra az autóipar kínálatát és felhasználását mutatja az EU-27-ben 2008-ban.

A gazdaság elemzése input-output táblákkal

Az input-output elemzést Wassily Leontief közgazdász dolgozta ki az 1930-as években, ismertetve az ágazatok közötti kapcsolatokat a gazdaságban. A termék termékenkénti input-output gtable megmutatja, hogy az egyes termékekből mekkora részt használnak inputként egy másik termék előállításához. Hasonlóképpen, ez azt is megmutatja, hogy az egyes termékekből mennyit fogyasztanak el a különböző felhasználói kategóriák (termelés, háztartások, kormány, háztartásokat segítő nonprofit intézmények, befektetések és külkereskedelem).

Példa az input-output elemzésre

Az EU munkahelyeinek 11% -a az exporttól függ

Az input-output modellezés lehetővé teszi például annak megválaszolását, hogy hány munkahely függ az exporttól. Az ipari ágazatok termelési tényezőjeként a munka a GDP jelentős alkotóeleme: 2006-ban az EU-27-ben alkalmazott munkavállalói ellentételezés a teljes hozzáadott érték 57% -át tette ki (2. táblázat). Az input-output táblázat és a Leontief-modell segítségével megbecsülhető, hogy az EU-n kívüli termékek exportja a munkához kapcsolódó jövedelem körülbelül 11% -át teszi ki. 2006-ban az EU-27-ben a közszolgáltatások (beleértve az egészségügyet és a szociális szolgáltatást) és az építőipar voltak az első két ágazat a munkahelyteremtők számára (lásd a cikket, amelyből ezt a példát vettük).

Attól függően, hogy melyik feltételezést alkalmazzák a technológiával és az értékesítési struktúrával kapcsolatban, a kínálati és felhasználási táblák átalakíthatók szimmetrikus input-output táblákká. Európai szinten a konszolidált EU-27 és euroövezet (EA-17) kínálati és felhasználási táblázatokat ezt követően szimmetrikus termékké alakították át termék-input-output táblák (IOT) az úgynevezett ipari technológiai feltételezés felhasználásával (lásd a B modellt a Eurostat kézikönyve az ellátási, felhasználási és bemeneti-kimeneti táblázatokról, 349. o.).

Az EU-27 termékenkénti IOT-ját a 2. táblázat mutatja (letölthető Excel fájl).

Kiterjesztés a környezeti számlákra

Az EU-fogyasztáshoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás: 9 tonna CO 2/fő egy főre 2006-ban

Az európai input-output táblákat modellezési becslésekkel kiterjesztették a környezeti számlákra. A környezetileg kiterjesztett ellátási, felhasználási és input-output táblákat (EE-SUIOT) alkalmazták a termékek EU-n belüli végső felhasználása által okozott CO 2 -kibocsátás becsléséhez (7 további gáz kibocsátására vonatkozó adatok is rendelkezésre állnak). Az uniós ipar által a végső felhasználásra szánt termékek létrehozása érdekében megengedett CO 2 -kibocsátás mellett ez a becslés figyelembe veszi az EU-ba irányuló behozatalban „megtestesült” CO 2 -kibocsátást is. Ez utóbbiak az importált termékek világméretű gyártási láncai mentén merülnek fel. Az EU-ból kivitt termékekben „megtestesített” CO 2 -kibocsátás külföldön veszi figyelembe a fogyasztókat (lásd a teljes cikket).