Fizikai aktivitás metasztatikus csontbetegségben

Tartalom

  • 1. Bemutatkozás:
  • 2 Általános elvek
  • 3 Az MBD kockázatának kitett emberek
  • 4 Tünetmentes MBD-s emberek
  • 5 tüneti MBD-s emberek
  • 6. Következtetés
  • 7 Források
  • 8 Hivatkozások

Bevezetés:

A metasztatikus csontbetegség (MBD) egy másodlagos rák, amely egy rákos szervből átterjedt vagy áttétet adott a csontba. Az elsődleges daganatok, amelyek leggyakrabban áttétet képeznek csontig, magukban foglalják a tüdő, az emlő, a pajzsmirigy, a vesék, a prosztata rákjait. Az MBD által általában érintett csontvázak közé tartoznak a felkarcsontok, a láb hosszú csontjai, a medence, a bordák, a gerinc és a koponya.

fizikai

A fizikailag aktív aktivitás számos előnnyel járhat a rákos betegek számára minden szakaszban, és széles körben ajánlott. További információ: Fizikai aktivitás a rákban. Egészségügyi szakemberként fontos számunkra, hogy jártasak legyünk az alapelvekről, az óvintézkedésekről és az ellenjavallatokról, amikor gyakorlatokat javasolunk és MBD-s embereket tanácsolunk a fizikai aktivitásról. Ez nem csak javíthatja az ellátás minőségét, hanem segíthet a testmozgásról és a rákról szóló mítoszok megsemmisítésében is, például "a rákos betegeknek csak pihenésre van szükségük".

Kérjük, nézze meg az alábbi videót, ha többet szeretne tudni az MBD biológiájáról:

Általános elvek

  • Kezelje az embereket egyénekként - Vegye figyelembe mind a személy orvosi, mind szociális helyzetét. A beteg céljainak, vágyainak, elvárásainak, szorongásának megtartása az ellátás központi részeként. Figyelembe kell venni a családok és az ellátók véleményét és szorongását is, de a személy saját nézete az első.
  • Hangsúlyozza az aktív megmaradás fontosságát - Értse meg a mozgásszegény életmód kockázatait. Bátorítsa az embereket, hogy vegyenek részt olyan értékes foglalkozásokban, amelyek bizonyos mértékű fizikai megterhelést igényelnek. Kihívja egymást # igazságosmozgás
  • A pihenés és a gyógyulás fontossága - Kiváló minőségű gyógyulási időszakokat kell végrehajtani a fizikai aktivitás között, hogy idő maradjon a test felépülésére. Bár a rákos betegeknél az alvás megszakadhat, ismert, hogy az aktív megmaradás javíthatja az alvás minőségét [2] .
  • A „vörös zászló” tüneteinek tudatossága -
  • A csigolya csontfájdalma, amely súlyosbítja az éjszakát: jelzi a gerinc MBD és a közvetlen törés kockázatát.
  • Csontfájdalom a súlyviselésnél (különösen a proximális combcsontnál): jelzi az MBD magas kockázatát a hosszú csontokban és a közvetlen törést.
  • Bármikor súlyosbodó és kezelhetetlen csontfájdalom.
  • A metasztatikus gerincvelő-kompresszióra (MSCC) utaló tünetek ismerete -
    • Hát- vagy nyaki fájdalom
    • Fájdalom gyors crescendóval és szalagszerűen sugárzik a mellkas vagy a has körül
    • Zsibbadás vagy bizsergő érzés a lábujjakban, az ujjakban vagy a fenéken
    • Bizonytalanság a lábakon
    • A lábak progresszív gyengesége
    • Hólyag- vagy bélproblémák

    • Az MBD kockázatának kitett emberek

    Az MBD kockázatának kitett személyeket sima röntgensugárral kell értékelni, majd radiológiai áttekintést, és ha szükséges, ortopéd véleményt. A számítógépes tomográfia (CT) és a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) információkkal szolgál az oszteoblaszt aktivitásról, az oszteózus stabilitásról és a csontváz érrendszeréről [3]. Alapszintű értékelést kell végezni az általános fájdalomról, fáradtságról, félelemről/szorongásról, társbetegségekről, megfelelő táplálkozásról, motivációs állapotról, a fizikai aktivitás várható előnyeinek megértéséről. Ez segíthet az egyéneknek reális és megfelelő tevékenységi célok kitűzésében. Ha nincsenek vörös zászló tünetek, az egészségügyi szakembereknek globális egészségügyi irányelveket kell javasolniuk, amelyek heti 150 perces mérsékelt aerob tevékenységet (vagy 75 perc erőteljes testmozgást) tartalmaznak, valamint erősítő gyakorlatokat heti két vagy több napon [4] .

    Tünetmentes MBD-s emberek

    Egy nemrégiben készült sima röntgenképet felül lehet vizsgálni az MBD elváltozásokra, hogy meghatározzuk a tünetmentes MBD-ben szenvedő emberek törési kockázatának szintjét. Ezután fel lehet használni Mirels kiindulási pontszámának meghatározását [5], amely ezután a klinikai kezelés legjobb gyakorlatát jelzi. Ha a Mirels pontszáma 7 vagy annál alacsonyabb, akkor az MBD-ben szenvedő embereket a törés kockázatának alacsonynak lehet tekinteni, és ösztönözni kell őket arra, hogy a lehető legaktívabbak legyenek fájdalommentesen. Ha ez meghaladja a 8-at, akkor az orvost ortopéd véleményre kell irányítani.

    Tüneti MBD-s emberek

    Tüneti MBD-ben szenvedő, csontfájdalom újszerű megjelenése, vagy jellegében vagy intenzitásában megváltozott csontfájdalom esetén a törés kockázatát az ellenkező bizonyításáig figyelembe kell venni. Különösen aggodalomra ad okot a funkcionális fájdalom, amely a súlyviselés fájdalma. Elsõsorban képalkotást, radiológiai áttekintést és ortopédiai véleményt kell kérni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tüneti MBD-ben szenvedőknek mozgásszegénynek kell maradniuk.

    Mivel a fájdalom és a fáradtság negatívan befolyásolja a rákos betegek aktivitásában való részvételt, a személyre szabott testmozgási programok megtervezésénél mérlegelni kell a rákgyakorlási szakemberek beutalását.

    Az American College of Sports Medicine szerint a rendszeres testmozgás a következő elemekből áll (ha a betegek nem mutatnak ellenjavallatot az aktív testmozgásra):

    • 150 perc/hét közepes intenzitású vagy 75 perc/hét intenzív intenzitású aktivitás vagy ennek megfelelő kombináció,
    • Legalább mérsékelt intenzitású, legalább 2 nap/hét izomerősítő tevékenység minden nagyobb izomcsoport esetében, valamint a fő izomcsoportok és inak nyújtása [3] .

    A feltételeknek és képességeknek megfelelő fizikai tevékenységet kell végezniük. Valójában az aktivitás hiánya izomsorvadáshoz vezethet, és növelheti a csontváz szövődményeinek, például a töréseknek és a csontfájdalomnak a valószínűségét is. Általános tanács az érintett végtag stresszének elkerülése lenne. A kóros törésekkel járó vagy nagy törésveszélyes helyeket általában kizárják a gyakorlatokból. Stabil csontáttétes esetekben azonban izometrikus gyakorlatokat javasolnak a fájdalommentes mobilitás fenntartására. [3] Az ajánlott edzésprogramoknak tartalmazniuk kell az ellenálló gyakorlatokat, amelyek az érintetlen végtagokat célozzák meg. Az MBD-ben szenvedő embereket figyelmeztetni kell, hogy korlátozzák minden fájdalmat okozó mozgást, és forduljanak orvoshoz, ha a fájdalom nem oldódik meg gyorsan, vagy ha fokozódnak az áttöréses fájdalom epizódjai. Nem szabad figyelmeztetni őket a nagy torziót kiváltó gyakorlatokra sem, mint például a jóga stílusú fordulatok, az evezőgép használata, valamint a golfban és a teniszben való hintázás. A gyalogos segédeszközökkel le lehet venni a súlyt az érintett alsó végtagokról.

    Ha az MBD-ben szenvedő betegek műtéti rögzítésen esnek át, megelőzően vagy más módon, arra kell ösztönözni őket, hogy a beavatkozás után a lehető legnagyobb mértékben mozogjanak, konzultálva ortopéd sebészükkel. Az ortopédiai rögzítésnek lehetővé kell tennie az azonnali súlyt. Biztosítani kell a mozgósításhoz szükséges adaptív felszerelést, és hangsúlyozni kell az ülőidő csökkentésének fontosságát.

    Következtetés

    Jelentős és növekszik annak bizonyítéka, hogy a fizikai aktivitás javítja a rákos betegek, beleértve az MBD-t is, több eredményt. Az MBD-ben szenvedő és az MBD kockázatának kitett embereket arra kell ösztönözni, hogy a lehető legaktívabban működjenek, miközben tudatában vannak olyan aggasztó tüneteknek és tüneteknek, amelyek miatt orvoshoz kell fordulniuk.