Glikémiás változékonyság: Hogyan mérjük és miért fontos?

Sunghwan Suh

1 Endokrinológiai és anyagcsere osztály, Belgyógyászati Klinika, Dong-A Medical Center, Dong-A University College of Medicine, Busan, Korea.

Jae Hyeon Kim

2 Endokrinológiai és anyagcsere osztály, Orvostudományi Intézet, Samsung Orvosi Központ, Sungkyunkwan Egyetem Orvostudományi Kar, Szöul, Korea.

Absztrakt

A krónikus hiperglikémia az elsődleges kockázati tényező a diabetes mellitus (DM) szövődményeinek kialakulásában; azonban úgy gondolják, hogy a gyakori vagy nagy glükózingadozások egymástól függetlenül hozzájárulhatnak a cukorbetegséggel összefüggő szövődmények kialakulásához. Az étkezés utáni vércukorszint-emelkedéseket, valamint a hipoglikémiás eseményeket a DM fokozott kardiovaszkuláris eseményeinek okolják. A glikémiás variabilitás (GV) magában foglalja mindkét eseményt; ennélfogva a GV minimalizálása megakadályozhatja a jövőbeli kardiovaszkuláris eseményeket. A GV korrekciója a klinikai gyakorlatban követendő célként jelenik meg az átlagos vércukorszint biztonságos csökkentése és a cukorbetegség vaszkuláris szövődményeire gyakorolt közvetlen hatásainak meghatározása érdekében. A cukorbetegség kezelésének modern módszerei, beleértve a glukagonhoz kapcsolódó peptid-1 alapú terápiát, az újabb inzulinokat, a modern inzulinpumpákat és a bariatrikus műtéteket, jelentősen csökkentik a GV-t. A GV meghatározása azonban továbbra is kihívást jelent elsősorban annak mérési nehézségei és a konszenzus hiánya miatt a kezelés optimális megközelítésével kapcsolatban. Ennek a kéziratnak nem csupán a GV-vel kapcsolatos legfrissebb bizonyítékok áttekintése volt, hanem az olvasók jobb megértése a rendelkezésre álló mérési lehetőségekről és arról, hogy a különféle meghatározások hogyan viszonyulnak másképp a diabéteszes szövődmények kialakulásához.

BEVEZETÉS

A vércukorszint ingadozására utaló glikémiás variabilitás (GV) tágabb jelentéssel bír, mert utal a nap folyamán bekövetkező vércukorszint ingadozásokra, beleértve a hipoglikémiás periódusokat és az étkezés utáni emelkedéseket, valamint a vércukorszint ingadozásokat, amelyek ugyanabban az időben fordulnak elő. idő a különböző napokon. A GV átfogó meghatározása figyelembe veszi a napon belüli glikémiás kirándulásokat, beleértve a hiperglikémia és a hipoglikémia epizódjait.

A variabilitás fogalmát gyakran negatív értelemben használják, amikor az emberi patológiára utalnak. A variabilitás azonban alapvető szerepet játszik testünk összes elsődleges ellenőrzési rendszerében. A glükóz metabolizmusában szerepet játszó hormonok cirkadián ritmusa összefüggésben áll a glükóz tolerancia és az inzulin hatásának változásával [1]. Ezért a GV nem mindig negatív, mert a glikémiában bekövetkező változások nemcsak a glükóz anyagcsere szabályozásában szerepet játszó hormonok cirkadián ritmusának, hanem a szénhidrátbevitel fiziológiai következményei is. Noha bizonyos fokú változékonyság figyelhető meg normális glükóztoleranciával rendelkező alanyokban is [2], a cukorbetegeknél és a vércukorszint-szabályozásban szenvedőknél a GV fokozódik. Ezért kulcsfontosságú nemcsak a határ meghatározása, amelyen túl a GV kóros jelentést kap, hanem, ami még fontosabb, a GV fogalmának jobb meghatározása. Azonban a glükóz GV-vel kapcsolatos szakirodalom kiterjedt, mégis következetlen, különösen a kardiovaszkuláris (CV) mortalitást illetően [3,4,5,6]. Ebben az áttekintésben a legfrissebb jelentéseket, klinikai következményeket és a GV szabályozására vonatkozó intézkedéseket fogjuk megvitatni a klinikai gyakorlatban.

A GLIKÉMIAI VÁLTOZHATÓSÁG PÁFIZIOLÓGIA

A GLIKÉMIAI VÁLTOZHATÓSÁG MÉRÉSE

Asztal 1

Folyamatos glükóz monitorozás

Átlag (átlag) ± szórás

J index

Variancia együttható

Alacsony vércukor-index, magas vércukor-index

Átlagos napi kockázati tartomány

A glükóz excurzió átlagos amplitúdója

A napi különbségek átlaga

Folyamatos általános nettó glikémiás hatás

Szérum

Glikált albumin

1,5-anhidroglucit

Glikált albumin/glikozilezett hemoglobin arány

2. táblázat

T1DM-ben szenvedő betegek, akik nem teljesítik a HbA1c-célokat, vagy visszatérő diabéteszes ketoacidózis

Ismételt hipoglikémiás epizódok vagy hipoglikémia tudatlansága esetén a beteg

Azok az alanyok, akiknek jobb a glikémiás szabályozásuk, miközben elkerülik a hipoglikémiát

T1DM vagy T2DM nőknél a terhesség előtt vagy alatt

A törékeny cukorbetegség javításának szükségessége

T1DM, 1-es típusú diabetes mellitus; HbA1c, glikozilezett hemoglobin; T2DM, 2-es típusú diabetes mellitus.

A rutin klinikai gyakorlat szempontjából valószínű, hogy az SMBG vagy a CGM alkalmazásával kapott SD és a megfelelő CoV elegendő lesz ahhoz, hogy lehetővé tegyék a GV változásainak értékelését idővel vagy terápiás beavatkozások után, és lehetővé tegyék az összehasonlítást a hasonló betegek hasonló populációival. a HbA1c vagy az átlagos glükóz szabályozásának típusa, időtartama és szintje [21,27]. A felajánlott különféle formulák ellenére a GV meghatározásának egyszerű és szabványos klinikai eszközei még nem fejlődtek ki, és a GV különböző indexeit kell alkalmazni, a vizsgált populáció metabolikus profiljától függően.

A GLIKÉMIAI VÁLTOZHATÓSÁG SZERUMJELZŐI

Az említett indexek mellett a glikémia egyszerű markereinek, mint például a glikált albumin (GA) és az 1,5-anhidroglucitol (1,5-AG), klinikai szempontból hasznos lehet a GV diagnosztizálása és értékelése, valamint a diabéteszes szövődmények előrejelzése [30,31 ]. Kimutattuk már, hogy ezek a glikémiás markerek szignifikánsan korrelálnak a CGM összes GV paraméterével [16]. A GA bebizonyosodott, hogy a HbA1c-nél hasznosabb glikációs index a T2DM-ben szenvedő betegek rövid távú glikémiás kontrolljának monitorozásához [32], különösen azoknál, akik ingadozó és rosszul kontrollált glikémiás állapotban vannak [33]. Ezenkívül a magas GA/HbA1c arány a magasabb glikémiás kirándulásokat tükrözi, függetlenül a cukorbetegség típusától [34]. Az 1,5-AG szint tükrözi a rövid távú glükózállapotot, az étkezés utáni hiperglikémiát és a GV-t sem, amelyet a HbA1c assay segítségével nem sikerült rögzíteni T1DM és T2DM betegeknél [35,36]. A GA, az 1,5-AG és a HbA1c egyidejű mérése segíthet egy olyan betegcsoport azonosításában, akik szorosabb monitorozást igényelnek a GV vonatkozásában.

GLIKTÉMIAI VÁLTOZHATÓSÁG ÉS DIABETES KOMPLIKÁCIÓK

GLIKTÉMIAI VÁLTOZÓSÁG ÉS HIPOGLIKÉMIA

A hipotézist, miszerint a szoros glikémiás kontroll fenntartása az összes klinikai környezetben fontos, rávilágítanak a legújabb bizonyítékok arra, hogy normál glükóztoleranciával rendelkező egyéneknél a glikémia szűk tartományban marad 68,4 és 138,6 mg/dl között [50]. Klinikai értelemben ez azt sugallja, hogy a normális glikémiás szint fenntartása nemcsak cukorbetegségben, hanem olyan klinikai összefüggésekben is fontos, amelyben a glikémia általában növekszik. A túlzott ingadozások és a hipoglikémia kockázatának elkerülése érdekében, különösen az intenzív injekciós egységekben, körültekintően kell eljárni, különösen inzulinnal. Célszerű mindent megtenni a stabil glikémiás értékek fenntartása érdekében, még a szigorúan fiziológiai szintek felett is.

GLIKTÉMIAI VÁLTOZHATÓSÁG KEZELÉSI CÉLKÉNT

HOGYAN MINIMALIZÁLJÁK A GLICEMIKUS VÁLTOZHATÓSÁGOT

KÖVETKEZTETÉSEK

A GV olyan fiziológiai jelenség, amely még fontosabb dimenziót vesz fel a cukorbetegség jelenlétében, mert nemcsak hozzájárul az átlagos vércukorszint-értékek növekedéséhez, hanem a krónikus cukorbetegség szövődményeinek kialakulását is elősegíti. Úgy tűnik, hogy a GV jövőbeni célparaméterré válik az optimális glikémiás kontroll érdekében, meghaladva a szokásos glikémiás paramétereket, mint például a vércukorszint és a HbA1c. A hiperglikémia és a hipoglikémia elkerülése az SMBG körültekintő alkalmazásával és a hiperglikémia kiváltása nélkül a hiperglikémia kijavítására szolgáló új szerek rendelkezésre állásával várhatóan csökkenti a korai halálozás terheit és letiltja a diabetes mellitushoz társuló CV eseményeket. A GV meghatározása azonban továbbra is kihívást jelent elsősorban annak mérési nehézségei és a pácienskezelés legoptimálisabb megközelítésével kapcsolatos konszenzus hiánya miatt.

Lábjegyzetek

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG: A cikk szempontjából releváns esetleges összeférhetetlenségről nem számoltak be.