Costotranszverzális rendellenességek

Eredeti szerkesztők - Yves Hubar

Tartalom

  • 1 Meghatározás/leírás
  • 2 Klinikailag releváns anatómia
  • 3 Epidemiológia/etiológia
  • 4 Jellemzők/Klinikai bemutatás [17] [2] [18]
  • 5 Differenciáldiagnózis
  • 6 Diagnosztikai eljárások
  • 7 Kimeneti intézkedések
  • 8 Vizsgálat
  • 9 Orvosi menedzsment
  • 10 Fizikoterápiás menedzsment
  • 11 Kulcsfontosságú kutatás
  • 12 Források
  • 13 Klinikai lényeg
  • 14 Hivatkozások

Meghatározás/leírás

A kostotranszverzális rendellenességek befolyásolják a rendellenességeket, vagy magukban foglalják a costotransverse és costovertebral ízületeket és szalagokat [1], amelyeket gyakran figyelmen kívül hagynak a fájdalomforrás lokalizációjának vizsgálata során ezen a területen az esetleges visceralis fájdalom utalás és a mellkasi ideghálózat bonyolultsága miatt. [2] Felvetődött, hogy ezekben az ízületekben fellépő diszfunkciók a mellkasi fájdalomért vagy a funkcionális zavarokért felelősek. [1] [3] [4]

Klinikailag releváns anatómia

A kostotranszverz ízület a borda ízületi bordatuberkusa és a mellkasi csigolya keresztirányú folyamatának bordalete közötti csukló. [5] A costovertebrális ízület a bordás vagy demi oldalak (a felső csigolya farokoldala és az alsó csigolya koponyaoldala által alkotott) és a borda feje közötti artikuláció. [4] Ezek az arcok szilárdtestet alkotnak szög, amelynek alapja az intervertebrális lemez gyűrűs fibrózisából áll. Szinoviális ízület biztosítja a kapcsolatot a borda és a mellcsigolya között. [6] A mellketreczel együtt a costovertebral és costotransverse ízületek biztosítják a stabilitást. [4]

Az alábbi kostotranszverzális és costovertebrális szalagok kötik össze a két ízületet [7] [8]

  • ligamentum costotransversarium superius
  • ligamentum costotransversarium.
  • ligamentum costotransversarium laterális
  • ligamentum capitis costae radiatum
  • alsó kostotranszverz szalagok
  • hátsó kostotranszverz szalagok, az ötödik-tizedik bordán azonosítva

Ezek az ínszalagok minimális siklási mozgásra korlátozzák a costotransverse ízület mozgását. A bordák kétszer poszterizálódnak a megfelelő csigolyával. A sugárzó szalag és az intraartikuláris szalag stabilizálja a 2–9 borda fejét és néha a 10. borda fejét a costovertebrális ízületben. A 2–9. Bordák feje és néha a 10. két mellkasi csigolya csigolyatestével artikulálódik a costovertebral ízületben. Az 1., 11. és 12. borda feje a megfelelő csigolyákkal artikulálódik. Ezekben az ízületekben nincs intraartikuláris szalag. Az 1-10. Bordák nyaka a tuberkulcson keresztül a megfelelő csigolyák keresztirányú folyamatával artikulálódik, és szalagokkal és az ízületi kapszulával stabilizálódik. A 11. és 12. borda nem tagolódik a keresztirányú folyamatokkal. [9]
Az oldalirányú hajlítást, valamint a forgást a bordák korlátozzák, ezért csak kis mozgások lehetségesek a costotransverzális ízületekben. Ezekben az ízületekben nincs sagittális síkbeli hajlítás és nyúlás, azonban az ízületen belüli csúszó mozgások láthatók. Ezek a sikló mozdulatok többnyire mediálisan és laterálisan orientáltak. A mediális és laterális siklások funkcionális mozgások. [10]

fiziopédia

A bordák mozgása a costovertebrális ízületeknél [6]. A bordák tengelyei három alapvető mozgástípust tesznek lehetővé:

  • Vödör fogantyú mozgása: A borda egyik vége a csigolya végén van rögzítve, a borda magasságának többsége az oldalsó helyzet felfelé történő kitolásával történik. Ez a mozgás növeli a borda ketrec keresztirányú átmérőjét.
  • A szivattyú fogantyújának mozgása: Az egyik vég rögzített, a szabad vég pedig egy ívet ír le. Amikor a bordák a tengely körül mozognak, a bordaketrec anterioposterior átmérője megnő.
  • Féknyereg mozgása: A 11. és 12. bordán csak costovertebrális csukló van. A mozgás enyhe változásokat eredményez mind a keresztirányú, mind az anteroposterior dimenzióban.

Mind a tizenkét borda szivattyúfogantyúval és kanálfogantyúval rendelkezik, de a felső bordáknál nagyobb a szivattyúfogantyú mozgása, az alsónál pedig több a kanálfogantyú típusú mozgás.

Epidemiológia/etiológia

  • Helyi ízület összenyomódása fordulhat elő trauma vagy izomgörcs eredményeként [11]
  • Nőknél gyakoribb [3] [12], és bármely életkorban előfordulhat
  • Súlyos trauma esetén ezek az ízületek szubluxálódhatnak vagy elmozdulhatnak. A borda ketrecének tetejénél fogva az első costotransverse ízület a legkiszolgáltatottabb. [13]
  • Bár kifejezetten szokatlan a costotransverse és a costovertebral ízületnél, ezekben az ízületekben rheumatoid arthritis fordulhat elő. [14]
  • A diszfunkció érintettsége ezeknél az ízületeknél a mellkas gerincénél jelentkező fájdalom forrása, a T4 szindróma kapcsán a costotranszverz ízület javasolt érintettségével [1]
  • A costotransverse ízületről ismert, hogy spondylitis ankylopoeticában szenvedő betegeknél vesz részt, amely a costovertebral, sternoclavicularis és sternomanubrialis ízületek bevonásával kombinálva a mellkas fokozott merevségét és a hátsó kyphosis fokozódását eredményezné. Ez nem eredményezi a tüdőfunkció csökkenését, ami valószínűleg a rekeszizom légzésének fokozódásának tudható be [15]
  • A hátsó gerincstruktúrákra irányuló manuális terápia pozitív válasza miatt a costochondritisként diagnosztizált állapotokat valójában neurogén gyulladás okozhatja. [16] [3]

Jellemzők/Klinikai bemutatás [17] [2] [18]

Lehetséges tünetek: P

  • A hátsó mellkasra lokalizált fájdalom [17]
  • A fájdalom sugározhat a mellkas elülső falába, a borda mentén, néha a vállba, néha pedig a felső végtag felé [2]
  • Egyoldalú tünetek [17]
  • Fájdalom mély inspirációval, köhögés/tüsszentés/nevetés
  • Fokozott fájdalom passzív vagy aktív thoracolumbalis hajlítással, forgatással és ipsilaterális oldalhajlítással, emelő vagy csavaró mozdulatokkal
  • A kostotranszverz és a costovertebrális ízület hipomobilitása
  • Tapintható érzékenység és fájdalom a costotransverse ízület és a borda szögénél
  • A szomszédos mellkasi csigolya- és bordaszegmensek mozgása általában korlátozott, és stimulálhatja vagy súlyosbíthatja a védőizomgörcsöt
  • Fokozott izomfeszültség a paraspinalis izmokban, a romboid izmokban, a trapézizmokban és a levator lapockizmokban
  • Nyaki fájdalom, fejfájás vagy mindkettő
  • Haszontalan vagy nehéz végtag érzése
  • A lapocka alól származó fájdalom, amely köhögéssel, tüsszögéssel vagy mély lélegzéssel súlyosbodik
  • Akut, atipikus mellkasi fájdalom

Megkülönböztető diagnózis

A differenciáldiagnosztikai lehetőségeket figyelembe kell venni hátsó felső mellkasi és/vagy lapockafájdalmak esetén, valamint a costovertebrális és costotranszverzális ízületek esetleges érintettségében. [17] A mellkasi fájdalom lehetséges izom-csontrendszeri forrásai: [19] [17]

  • Izomtörzs (erector spinae, alsó és középső trapéz, rhomboideus, latissimus dorsi, levator lapockák és intercostalis izmok)
  • Csigolya- vagy bordatörés
  • Zygapophysealis ízületi arthropathia
  • Aktív triggerpontok
  • Gerinc ferdülés
  • Csigolyaközi porckorong nyúlvány vagy sérv
  • Diffúz idiopátiás csontváz hiperosztózis (DISH)
  • Intercostalis neuralgia:> gyakran sérülést vagy mellkasi műtétet követ
    > fokális érzékenység az érintett intercost felett.
    > égő fájdalom és paresztézia a mellkasban vagy a hasban, amelyek általában az idegpályát követik [20]
  • T4 szindróma
  • Spondylitis ankylopoetica
  • Costovertebral és costotransverse ízületi diszfunkció
  • Mellkasi radikulopátia [21]
  • Törések

A mellkasi fájdalom lehetséges zsigeri forrásai [19] [17]

  • Rák
  • Szívbetegségek
    > szubternális fájdalom;
    > légszomj
    > fokozott fájdalom terheléssel;
    > gyakori bal váll, mediális kar és állkapocs fájdalma [22]
  • Veseállapotok
    > a T10-T12 ipsilateralis subcostalis és costovertebrális régióira utaló fájdalom;
    > jellemzően tompa és fájó fájdalom;
    > a vizelet gyakoriságának vagy kimenetének lehetséges változásai [19]
  • Tüdő állapotok
  • Gastroesophagealis állapotok
    > szalagszerű fájdalom a mellkas közepén a lézió szintjén;
    > a mellkas közepére utaló fájdalom;
    > hányinger/hányás;
    > fogyás, gyomorégés vagy szubternális fájdalom;
    > szúró vagy égő mellkasi fájdalom [23]
  • Az epehólyag körülményei
    > fájdalom a jobb középső epigasztrikus régióban (T8-T9 szint);
    > hivatkozott fájdalom a hát közepén a lapockák, a jobb felső trapézizom és a jobb subcapularis terület között;
    > sárgaság
    > láz
    > hidegrázás
    > emésztési zavarok
    > hányinger/hányás
    > zsíros ételek intoleranciája [24]
  • Máj- és epebetegségek
    > fájdalom a jobb felső hasi negyedben
    > hivatkozott fájdalom a jobb interscapularis és subcapularis területeken
    > jobb vállfájdalom
    > étvágytalanság
    > hányinger
    > hányás
    > sárgaság
    > ascites
    > jelentős fáradtság [24]

Diagnosztikai eljárások

A klinikai eredményeket és a beteg bemutatását használják a costovertebral és costotransverse ízületi diszfunkció diagnosztizálására. Ez egy alapos anamnézis és klinikai vizsgálat révén történik [25] [26]

Eredménymérések

A fájdalmat numerikus fájdalomskálával (VAS), míg a funkciót a Dallas-féle fájdalom kérdőívvel és a funkcionális osztályozás indexével mérjük. [12]

Vizsgálat

A fizikai vizsgálat a következő összetevőkből áll: [17]

  • A csomagtartó hátsó, oldalsó és elülső oldalainak ellenőrzése az ideális testtartástól (álló) való eltérések ellenőrzése érdekében [17]