Mandulagyulladás

MANDULAGYULLADÁS

irodai

A mandulagyulladás a garat mandulájának (a torok hátsó részén található, a szájon keresztül látható mirigyek) gyulladására utal. A gyulladás a torok hátsó részének egyéb területeit is érintheti, beleértve az adenoidokat és a nyelvi mandulákat (mandulaszövet a nyelv hátsó részén). A mandulagyulladásnak számos változata létezik: akut, visszatérő és krónikus mandulagyulladás és peritonsilláris tályog.

A vírusos vagy bakteriális fertőzések és immunológiai tényezők mandulagyulladáshoz és annak szövődményeihez vezetnek. Az Egyesült Államokban szinte minden gyermek legalább egy mandulagyulladásos epizódot tapasztal. Az orvosi és sebészeti kezelések javulása miatt a mandulagyulladással járó szövődmények, beleértve a halálozást is, ritkák.

Ki kap mandulagyulladást?

A mandulagyulladás leggyakrabban gyermekeknél fordul elő, de ritkán a két évnél fiatalabbaknál. A baktériumok által okozott mandulagyulladás (streptococcus fajok) A Streptococcus fajok általában 5-15 éves gyermekeknél fordulnak elő, míg a vírusos tonsillitis fiatalabb gyermekeknél gyakoribb. A peritonsillaris tályog általában fiatal felnőtteknél fordul elő, de előfordulhat gyermekeknél is. A beteg kórtörténete gyakran segít azonosítani a mandulagyulladás típusát (azaz akut, visszatérő, krónikus).

Mi okozza a mandulagyulladást?

A herpes simplex vírus, a Streptococcus pyogenes (GABHS), az Epstein-Barr vírus (EBV), a citomegalovírus, az adenovírus és a kanyaró vírus okozza a legtöbb esetben az akut garatgyulladást és az akut mandulagyulladást. A baktériumok a pharyngotonsillitis esetek 15-30 százalékát okozzák; A GABHS okozza a legtöbb bakteriális mandulagyulladást. (azaz „torokgyulladás”).

Milyen tünetei vannak a mandulagyulladásnak?

A mandulagyulladás típusa határozza meg, hogy milyen tünetek jelentkeznek.

• Akut mandulagyulladás: A betegeknek láza van, torokfájása, rossz lehelete van, dysphagia (nyelési nehézség), odynophagia (fájdalmas nyelés) és érzékeny nyaki nyirokcsomók. A megduzzadt mandulák miatti légúti elzáródás szájlégzést, horkolást, éjszakai légzési szüneteket vagy alvási apnoét okozhat. Gyakori a letargia és a rossz közérzet. Ezek a tünetek általában három-négy nap alatt megszűnnek, de a terápia ellenére akár két hétig is tarthatnak.

• Ismétlődő mandulagyulladás: Ezt a diagnózist akkor állapítják meg, amikor egy személynek egy év alatt több akut mandulagyulladása van.

• Krónikus mandulagyulladás: Az egyéneknek gyakran vannak krónikus torokfájásuk, halitózisuk, mandulagyulladásuk és tartósan gyengéd nyaki csomóik.

• Peritonsillaris tályog: Az egyéneknél gyakran súlyos torokfájdalom, láz, nyáladzás, rossz lehelet, trismus (nehezen nyitja ki a szájat) és tompa hangminőségük van, például a „forró krumpli” hang (mintha forró krumplival beszélgetnének a a szája).

Mi történik az orvoslátogatás során?

Gyermekének általános fül-, orr- és torokvizsgálatot, valamint a beteg kórtörténetének áttekintését fogják elvégezni. A mandulagyulladásban szenvedő fiatal beteg fizikai vizsgálata során megállapítható:

• Láz és megnagyobbodott gyulladt mandulák, amelyeket genny borít.

• Az A csoportba tartozó béta-hemolitikus Streptococcus pyogenes (GABHS) mandulagyulladást („strep torok”) okozhat, amely a palatális petechiák (apró vérzéses foltok, a lágy szájpadtól a tűtől a csúcsig terjedő nagyságú) jelenlétével jár. A nyaki csomópontok megnagyobbodhatnak. A test feletti finom vörös kiütés skarlátra utal. A GABHS pharyngitis általában 5-15 éves gyermekeknél fordul elő.

• Nyílt szájú légzés és tompa hang elzáródása a mandula obstruktív megnagyobbodása következtében. Az akut mandulagyulladással járó hangváltozás általában nem olyan súlyos, mint a peritonsilláris tályoghoz társult.

• Gyengéd nyaki nyirokcsomók és nyaki merevség (gyakran akut tonsillitis esetén).

• A kiszáradás jelei (a bőr és a nyálkahártya vizsgálatával észlelhetők).

• Akut mandulagyulladásban szenvedő serdülő vagy fiatalabb gyermeknél az EBV okozta fertőző mononukleózis lehetősége, különösen akkor, ha a nyaki, hónalji és/vagy ágyékcsomók érzékenyek. Súlyos letargia, rossz közérzet és alacsony fokú láz kíséri az akut mandulagyulladást.

• EBV-fertőzés által gyulladt mandulákat borító szürke membrán. (Ezt a membránt vérzés nélkül el lehet távolítani.) EBV-fertőzés esetén a palatális petechiák (a lágy szájpad pontos pontjai) is megfigyelhetők.

• Vörös duzzadt mandulák, amelyeknek felületén apró fekélyek lehetnek herpes simplex vírus (HSV) tonsillitisben szenvedő egyéneknél.

• Egyoldali kidudorodás az egyik mandula felett és oldalán, ha peritonsilláris tályog van. A merev állkapocs, a szájnyitás nehézségei és a fülre utaló fájdalom különböző súlyosságú lehet.

Kezelés

A mandulagyulladást általában antibiotikummal kezelik. Fontos a folyadékpótlás és a fájdalomcsillapítás. Súlyos esetekben kórházi kezelésre lehet szükség, különösen légúti elzáródás esetén. Ha az állapot krónikus vagy visszatérő, gyakran ajánlott egy műtéti eljárás a mandulák eltávolítására. A peritonsillaris tályog sürgősebb kezelésre szorulhat a tályog ürítéséhez.