Meniere-kór

  • Meghatározás/tények
    • A Meniere-kór tényei és meghatározása
    • Mi a Meniere-kór?
  • Okoz
    • Mi okozza a Meniere-kórt?
  • Tünetek
    • Melyek a Meniere-kór tünetei?
  • Diagnózis
    • Hogyan diagnosztizálják a Meniere-kórt?
  • Kezelés
    • Hogyan kezelhető a Meniere-kór?

A Meniere-kór tényei és meghatározása

tünetei

  • A Meniere-kór a belső fül folyadékáramlásának rendellenessége.
  • A Meniere-kór tünetei gyakran ingadoznak, és magukban foglalják a csengést, a fül teltségét, a halláskárosodást és a rossz egyensúlyt.
  • A Meniere-kór diagnosztizálása általában az anamnézis és a vizsga alapján történik, bár más tesztek is alkalmazhatók.
  • A Meniere-kór kezelése magában foglalhatja az étrend és az életmód megváltoztatását, a gyógyszereket és a műtétet.

Mi a Meniere-kór?

A Meniere-kór a belső fül folyadékáramlásának rendellenessége.

Mi okozza a Meniere-kórt?

Bár a Meniere-kór oka nem ismert, valószínűleg a belső fül folyadékának szabályozási rendellenességéből adódik.

  • A legtöbb esetben csak egy fül érintett, de a betegek körülbelül 15% -ában mindkét fül érintett lehet.
  • A Meniere-betegség általában 20-50 éves kor között kezdődik (bár szinte minden korcsoportban beszámoltak róla).
  • A férfiak és a nők egyaránt érintettek.
  • A tünetek csak kisebb zavarokat okozhatnak, vagy fogyatékossá válhatnak, különösen, ha a vertigo támadásai súlyosak, gyakoriak és figyelmeztetés nélkül jelentkeznek.
  • A Meniere-kórt idiopátiás endolimfatikus hidropáknak is nevezik.

Melyek a Meniere-kór tünetei?

A Meniere-kór tünetei általában a következők közül legalább egyet tartalmaznak:

  • Epizodikus rotációs vertigo: Forgó érzés támadásai, egyensúlyhiány (kiegyensúlyozatlan érzés), hányinger és néha hányás kíséretében. Ez általában a legkellemesebb tünet. A szédülés általában 20 perctől négy óráig vagy tovább tart. A rohamok során a betegek nagyon fogyatékosak, és álmosság következhet. A kiegyensúlyozatlan érzés több napig is eltarthat.
  • Fülzúgás: Ordító, zümmögő, gépszerű vagy csengő hang a fülben. Lehet, hogy epizódikus a vertigo támadásával, vagy állandó lehet. Általában a fülzúgás rosszabbodik vagy közvetlenül a vertigo megjelenése előtt jelenik meg.
  • Halláskárosodás: Lehet, hogy a betegség kezdetén szakaszos, de a túlórák rögzített halláskárosodássá válhatnak. Ez magában foglalhatja az összes frekvenciát, de leggyakrabban az alacsonyabb frekvenciákon fordul elő. A hangos hangok kényelmetlenek lehetnek, és torznak tűnhetnek az érintett fülben.
  • Fül teltsége: Általában ez a teljes érzés közvetlenül a szédülés támadása előtt jelentkezik.

Hogyan diagnosztizálják a Meniere-kórt?

A Meniere-kór diagnózisát elsősorban a kórelőzmény és a fizikai vizsgálat alapján állapítják meg. A diagnózis felállításához fülzúgásnak vagy fülteljességnek (hallásbeli teljességnek) kell lennie. Az audiogram segít a halláskárosodás kimutatásában és egyéb rendellenességek kizárásában. Gyakran hasznos, ha biztonságosan megtehető, hogy audiogram van a vertigo támadása alatt vagy közvetlenül azt követően. Ez megmutathatja a jellemző alacsony frekvenciájú halláskárosodást. A betegség előrehaladtával a halláskárosodás általában súlyosbodik.

Más vizsgálatokra, például a hallási agytörzsi válaszra (ABR), a hallóidegek és az agyi utak számítógépes vizsgálatára, számítógépes tomográfiára (CT vizsgálat) vagy mágneses rezonancia képalkotásra (MRI) lehet szükség a halláson előforduló daganat kizárásához. vagy egyensúlyi ideg. Ezek a daganatok ritkák, de a Meniere-kórhoz hasonló tüneteket okozhatnak. A vertigo egyéb okainak kizárása érdekében teljes neurológiai értékelést végeznek.

Hogyan kezelhető a Meniere-kór?

  • Gyógyszerek: A diuretikum (vízipumpa), mint például a triamterén (Dyazide, Maxzide) alacsony sótartalmú étrenddel kombinálva, a Meniere-kór elsődleges kezelési módja. A vertigo-ellenes gyógyszerek, például a meclizin (Antivert, Bonine, Meni-D, Antrizine) elfedik a tüneteket, megkönnyebbülést nyújtva, vagy a diazepam (Valium) átmeneti enyhülést nyújthat a vertigo súlyosabb rohamai során. Hányinger elleni gyógyszereket [például prometazint (Phenergan)] néha fel is írnak. Bizonyos esetekben a középfülbe fecskendezett szteroidok és bizonyos antibiotikus gyógyszerek (gentamicin) némi enyhülést okozhatnak a vertigo tüneteiben. A vertigo és az émelygés elleni gyógyszerek egyaránt álmosságot okozhatnak. Mivel az émelygés időnként olyan súlyos lehet, a gyógyszereket kúp formájában lehet előírni
  • Levegő impulzus generátor: néhány betegnél a füldobba helyezett csövön keresztül továbbított kis légimpulzusok periodikus leadása változó sikerrel járt.
  • Sebészet: Ha a vertigo rohamokat orvosilag nem kontrollálják és fogyatékossággal élnek, a betegek kisebbsége számára a következő műtéti eljárások egyikét lehet ajánlani, az egyes betegek helyzetétől függően:
    • endolimfatikus sönt (Sebészeti beavatkozás, amelynek során egy sönt (csövet) helyeznek az endolimfatikus tasakba, amely a felesleges folyadékot elvezeti a fülből.)
    • szelektív vestibularneurectomia
    • labirintektómia (a fül labirintusának műtéti eltávolítása) és a nyolcadik idegszakasz.

Bár a Meniere-kórra nincs igazi gyógymód, a vertigo támadásai szinte minden esetben ellenőrizhetők. Ha figyelmeztetés nélkül szédül, akkor ne vezessen, mert a jármű irányításának elmulasztása veszélyes lehet önmagára és másokra is. A biztonság megkövetelheti a létrák, állványok és úszás mellőzését.