Táplálkozási tényezők és metabolikus változók a szívkoszorúér-betegség kockázatához viszonyítva: esettanulmány-tanulmány örmény felnőtteknél

Hovatartozások

  • 1 Táplálkozási Egészségügyi Kutatóközpont, Lorestan Orvostudományi Egyetem, Khorramabad, Irán.
  • 2 DSC közegészségügyi tanszék, Jerevani Állami Orvostudományi Egyetem, Jereván, Örményország.
  • 3 Táplálkozási tanszék, Egészségügyi és táplálkozási kar, Lorestan Orvostudományi Egyetem, Khorramabad, Irán.
  • 4 Borujerd Imam Kórház, Lorestan Orvostudományi és Egészségügyi Egyetem, Borujerd, Irán. Elektronikus cím: [email protected].

Szerzői

Hovatartozások

  • 1 Táplálkozási Egészségügyi Kutatóközpont, Lorestan Orvostudományi Egyetem, Khorramabad, Irán.
  • 2 DSC közegészségügyi tanszék, Jerevani Állami Orvostudományi Egyetem, Jereván, Örményország.
  • 3 Táplálkozási tanszék, Egészségügyi és táplálkozási kar, Lorestan Orvostudományi Egyetem, Khorramabad, Irán.
  • 4 Borujerd Imam Kórház, Lorestan Orvostudományi és Egészségügyi Egyetem, Borujerd, Irán. Elektronikus cím: [email protected].

Absztrakt

Bevezetés: Az étrendi tényezők befolyásolhatják a szívkoszorúér-betegséget (CHD). Az étrend és a CHD összefüggésére vonatkozó korábbi vizsgálatok eredményei nem konzisztensek a különböző országokban. Örményországban nem voltak adatok erről a szövetségről.

metabolikus

Célkitűzés: Ennek az eset-kontroll vizsgálatnak az volt a célja, hogy értékelje a táplálkozási tényezők és a CHD kapcsolatát a jereváni örmények között.

Mód: 2010 és 2011 folyamán véletlenszerűen kiválasztottunk 320 CHD-s beteget, akiknek 6 hónapnál fiatalabb volt a CHD diagnózisa, és 320 CHD nélküli (≥30 éves) alanyot választottunk ki a jerevani kórházakból és poliklinikákról. A táplálékbevitelt 135 ételből az elmúlt 12 hónapban szemikvantitatív élelmiszer-gyakorisági kérdőív segítségével értékeltük.

Eredmények: Néhány CHD kockázati tényező kiigazítását követően a többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA) és az egyszeresen telítetlen zsírsavak (MUFA) magasabb bevitele a CHD kockázatának csökkenésével járt, míg a telített zsírsavak (SFA) esetében ez az összefüggés nem volt tapasztalható. Ezenkívül az eredmények fordított összefüggést jeleztek a vitaminok (E, B6 és B12, folsav) és a rost és a CHD között. Ebben a populációban a dohányzás, a magas vérnyomás és a metabolikus szindróma (MetS) szignifikánsan gyakoribb volt a CHD-s betegek körében.

Következtetés: Az E-, B6- és B12-vitamin, a folsav, a PUFA, a MUFA és a rostbevitel a kockázati tényezőktől függetlenül a CHD előrejelzője volt.

Kulcsszavak: Örményország; Szívkoszorúér-betegség; Diétás tényezők; Metabolikus szindróma; Vitaminok.