TDEE kalkulátor

Ez a számológép felhasználható az összes napi energiafelhasználás (TDEE) becslésére.

tdee

  • Gyakorlat: 15-30 perc magas pulzus aktivitás.
  • Intenzív gyakorlat: 45-120 perc magas pulzus aktivitás.
  • Nagyon intenzív testmozgás: 2+ óra magas pulzus aktivitás.

Mi a TDEE?

A TDEE a teljes napi energiafelhasználást jelenti. Ez a teljes energia, amelyet az ember egy nap alatt felhasznál. A TDEE-t nehéz pontosan mérni, és napról napra változik. Gyakrabban olyan tényezők segítségével becsülik meg, mint az ember bazális anyagcseréje (BMR), aktivitási szintje és az étel termikus hatása.

Alapanyagcsere sebesség:

A BMR az ember energiafelhasználási aránya mérsékelt körülmények között, nyugalomban, amikor az emésztőrendszer inaktív. Más szavakkal, ez a minimális energia, amely csak az ember létfontosságú szerveinek fenntartásához szükséges.

Aktivitási szint:

Az aktivitási szint olyan tényező, amely az ember által végzett tevékenység mennyiségén alapul. Ez magában foglalja a szándékos testmozgást, valamint minden egyéb tevékenységet, amelyet egy személy munkája vagy tipikus napi tevékenysége részeként végezhet. Ezeket a tényezőket nevezzük pontosabban az aktivitás termikus hatásának és a nem testmozgás nélküli termogenezisnek (nem alváshoz, étkezéshez vagy sportszerű testmozgáshoz fordított energia).

Az ételek hőhatása:

Az ételek termikus hatása, amelyet speciális dinamikus hatásnak is neveznek, az az energiamennyiség, amelyet a test az élelmiszer feldolgozásához és felhasználásához igényel. Néha az élelmiszer-energiafogyasztás 10% -ára becsülik, de ez jelentősen változhat az elfogyasztott étel típusától függően. Például a fehérje sokkal nagyobb hőhatással bír, mint az étkezési zsír, mivel nehezebb feldolgozni.

A TDEE kiszámítása?

A TDEE-t a fent leírt tényezők alapján számítják ki. A számítás általában a bazális anyagcsere (BMR) becslésével kezdődik, amely az erre a célra kifejlesztett egyenletek használatán alapul. Ez magában foglalja a fizikai jellemzőket, mint például az életkor, a nem, a testmagasság és a súly.

A BMR becsléséhez a leggyakrabban használt egyenletek közé tartozik a Mifflin St-Jeor egyenlet, a Harris-Benedict-egyenlet és a Katch-McArdle-formula. Általában meglehetősen hasonlóak, de a Katch-McArdle Formula például, amely figyelembe veszi az anyagcsere aktivitást (ami a sovány testtömeg és a testzsír közötti különbségekből adódik), pontosabb lehet a sovány emberek számára.

Miután kiszámították a BMR-t, azt jellemzően megszorozzák egy aktivitásszint-tényezővel, amely olyan tényezőkön alapul, mint a testmozgás, és hogy az embernek ülő vagy nagyon aktív munkája van-e.

A számítás során figyelembe vehető egyéb tényezők közé tartozik az ételek hőhatása, bár ezt nem mindig veszik figyelembe a számításban, és viszonylag kisebb hatással bír, mint a BMR és az aktivitás szintje.