5 dolog, amit a gyógyszerészeknek tudniuk kell az új táplálkozási tények címkézéséről

Erin Davidson, PharmD

Erin Davidson, PharmD, PGY1 rezidens a Memphis-i Methodist University Kórházban (TN), és különös érdeklődéssel bír a kritikus gondozás és az akadémia iránt. Végzett a Jacksonville-i Florida Egyetem Gyógyszerészeti Főiskolán, és gyógyszerészi karrierjének nagy részét a Kappa Psi-ben és a floridai Egészségügyi Rendszer Gyógyszerész Társaságában töltötte.

Az FDA 20 év óta először módosította a tápértékkel kapcsolatos címkék követelményeit, amelyek nagyrészt 2018 júliusáig lépnek hatályba.

Fontos, hogy a gyógyszerészek oktassák a betegeket a táplálkozási tények megfelelő felhasználásáról. Bár az új címke továbbra is felismerhető lesz a betegek számára, íme 5 kérdés, amelyekre fel kell készülnie.

1. Miért változnak a tápértékjelölések?
A tápértékjelölés megváltoztatása esedékes, mivel a korábbi követelményeket 1990-ben fogalmazták meg a táplálkozási és címkézési oktatási törvény alapján, és 1995-ben léptek hatályba. Azóta naprakésszé tették az étrendi ajánlásokat, köztük az amerikaiak étrendi útmutatóit, és fejlett kutatás a közegészségügyről és a táplálkozásról.

Az amerikaiak egészségének javítása és a krónikus egészségügyi problémák megelőzése érdekében az új címkézésnek tükröznie kell ezeket a frissítéseket, valamint a fogyasztók számára könnyen olvashatónak és egészséges döntéseket kell hozniuk.

2. Milyenek lesznek az új címkék?
Az új táplálkozási tények általában ugyanúgy fognak kinézni, mint korábban, de a fogyasztók könnyebben értelmezik őket. Néhány fő változás:

· Megnövelt „Kalória” betűméret
· Merész adagméret
· Kiemelt adagok konténerenként
· Összeg grammban +% napi érték (DV) minden tételhez

Az új formátum világosabb megfogalmazást is igényel a% DV-ről, amely "megmondja, hogy egy adag ételben lévő tápanyag mennyiben járul hozzá a napi étrendhez". A jelenlegi címkézésnél a% DV nincs meghatározva; csak azt állítja, hogy 2000 kalóriás étrenden alapul.

Ezenkívül néhány elemet eltávolítanak a címkéről, beleértve a zsírból származó kalóriákat, az A-vitamint és a C-vitamint; közben D-vitamint és káliumot adnak hozzá. Az eredeti címkézési követelmények bevezetésekor sok amerikai étrendben hiányzott az A- és a C-vitamin, de ez már nem így van. Sok amerikai azonban nem kap elegendő D-vitamint és káliumot az étrendjéből, ezért ezeket a tételeket hozzáadták.

Végül, azoknál a termékeknél, amelyek egynél több adagnak tekinthetők, de egy ülésre elfogyaszthatók (az FDA egy korsó fagylaltot említ példaként), a gyártóknak kettős oszlopot kell tartalmazniuk a címkén, amely tápanyag- és% DV-információkat tartalmaz mind az „adagonként”, mind a „csomagonként” méretnél, hogy a fogyasztók képzetten választhassanak az adag méretével kapcsolatban.
3. Mi a nagy baj a hozzáadott cukrokkal?
A korábbi címkézéskor a gyártóknak csak a cukrokat kellett bejelenteniük, de az új címkézéskor mind az összes cukrot, mind a hozzáadott cukrot meg kellett adniuk. Ez a változás az amerikaiakra vonatkozó 2015–2020-as étrendi irányelvek ajánlásai miatt következett be. Ezekben az Egészségügyi és Humánügyi Minisztérium azt javasolja, hogy a kalóriák 10% -át elfogyasztják hozzáadott cukrok, nem valószínű, hogy az egyén teljesíteni fogja más étrendi követelményeket, beleértve a vitaminokat és a rostokat.

4. Mi van a transz-zsírral?
A részben hidrogénezett olajokban (PHO) található transzzsír régóta összefügg a szívbetegségek fokozott kockázatával. Emiatt az FDA már általában nem ismeri el biztonságosnak, és ennek eredményeként a legtöbb PHO-t fokozatosan kivonták az élelmiszerekből.

Tehát miért kell még mindig előírni őket az új tápértékjelölésről?

Korábban a PHO-kat leginkább feldolgozott élelmiszerekben találták, beleértve a fagyasztott ételeket, a pékárukat és a margarint. Gyártóiknak azt kellett követelniük, hogy távolítsák el a transz-zsírokat, ahelyett, hogy csak a PHO-kat felvennék az összetevők listájára, és a transz-zsír mennyiségét a tápértékre. Vannak azonban olyan ételek, mint egyes húsok és tejtermékek, amelyekkel a fogyasztóknak tisztában kell lenniük a táplálkozási döntések meghozatalakor.

5. Miért növelné az FDA néhány adagot?
A táplálkozási tények címkézésének legnagyobb változása valószínűleg az adagok mérete, amely egyes élelmiszereknél növekszik. A gyártóknak most egy adagot kell kijelölniük annak az ételmennyiségnek az alapján, amelyet az egyén általában 1 ülés alatt elfogyaszt, míg az adag nagysága korábban azon a javaslaton alapult, hogy az egyén mennyit fogyasszon el 1 adagban.

A fagylalt esetében például az előző javasolt adag ½ csésze volt, de ez 2/3 csészére nő, mert a legtöbb egyénnél több mint ½ csésze lenne 1 ülésen, de csak 1 adag tápértékét vegye figyelembe. Másrészt néhány adagméret csökken. A joghurt például 8 oz-ról 6 oz-ra csökken.

Ez fontos változás azok számára, akik nyomon követik a kalóriákat vagy más tápanyagokat, különösen, ha nem feltétlenül mérik az adagjaikat minden egyes adagnál. Most a táplálkozási tények pontosabban tükrözik, hogy mit fogyasztanak, nem pedig azt, amit a gyártó megállapított, hogy enniük kellene.

Az FDA a legtöbb gyártót 2018. július 26-ig engedélyezte ezen új címkézési követelmények betartására, de a kisebb vállalatoknak 2019-ig kell megfelelniük. Lehet, hogy néhányan azt gondolják: "Mi köze ennek a gyógyszertárhoz?" Nos, a gyógyszerészek a legelérhetőbb egészségügyi szakemberek, és rendelkeznünk kell ismeretekkel ahhoz, hogy betegeinket egészséges életmódra neveljük, amelyek befolyásolhatják általános egészségi állapotukat.