A megszerzett Fanconi-szindróma és a Chicken Jerky kezeli a VETMED-et

Írta: Dr. A. Nichole Hooper, DVM

Szerzett Fanconi-szindróma

A Fanconi-szindróma veseelégtelenség, amely glükóz, aminosavak, hidrogén-karbonát, kálium és más molekulák elvesztését eredményezheti a vizeletben. A legtöbb dokumentált jelentés a vesebetegség ilyen formájáról örökletes Fanconi-szindrómában szenvedő kutyákról szól. Például a Basenji kutyák egyike a jelentett kutyafajtáknak, amelyek Fanconi-szindrómával születhetnek. Egészen a közelmúltig a megszerzett Fanconi-szindrómát kevéssé dokumentálták. Az elmúlt évtizedben azonban nőtt a jelentések a Fanconi-szindróma megszerzett vagy idiopátiás formájú kutyákról.

A megszerzett Fanconi-szindróma számos oka lehet, beleértve a vesefertőzést (azaz a Leptospirosis-t), a gyógyszereket (azaz antibiotikumokat, kemoterápiát), a máj rendellenességeit (azaz a réz tárolási betegségét) és a vegyi élelmiszer-adalékanyagokat. A megszerzett Fanconi-szindrómában szenvedő kutyák irodalma alapján a jelentések többsége toxinokból vagy gyógyszerreakciókból áll. A környezeti toxinok (azaz ólom, kadmium, higany) felhalmozódnak az élelmiszerláncban, ami fokozottabb expozícióhoz vezet a magasabb emlősöknél. Ez végül vese tubuláris sérülést eredményez.

Tünetek

A megszerzett Fanconi-szindrómáról több fajtában számoltak be, és minden korosztályban előfordul. A megszerzett Fanconi-szindróma klinikai jelei nem specifikusak. A vesekárosodás bekövetkeztével (azaz toxin vagy gyógyszer expozíció révén) a kialakuló diszfunkció a glükóz, a foszfát, a nátrium, a húgysav, a kálium és az aminosavak vizeletvesztését eredményezi. Ezen fontos tápanyagok vese visszaszívódásának hiánya miatt a Fanconi-szindrómát gyakran „pazarló szindrómának” nevezik.

A megszerzett Fanconi-szindrómában szenvedő kutyáknál a leggyakrabban jelentett klinikai tünetek közé tartozik a fokozott szomjúság, fokozott vizelés, gyengeség, kiszáradás és fogyás.

A legsúlyosabban érintett esetekben halál következhet be veseelégtelenség és veseelhalás vagy sejthalál következtében.

Diagnosztika

A megszerzett Fanconi-szindróma diagnózisa a veseelégtelenségre utaló klinikai tünetek és laboratóriumi munka kombinációján alapul. A kiindulási laboratóriumi munkát ideális esetben a bemutatón végzik, és a következőket kell tartalmazniuk: sejtvérkép, szérumkémia, vérgáz és vizeletvizsgálat. A Fanconi-szindrómában szenvedő kutyák nagy mennyiségű oldott anyagot vesznek fel a vesében a vizeletükben (például aminosavak, fehérjék és glükóz). A Fanconi-szindróma egyik leggyakoribb jele a magas glükózszint a vizeletben, szemben a véráram normális glükózszintjével (glükózuria euglikémiával). Ezeknek a betegeknek metabolikus acidózisuk is lesz (alacsony vér pH a vizeletben lévő hidrogén-karbonát veszteség miatt).

A veseelégtelenség egyéb okainak kizárása érdekében a vizelet aminosavainak mérése, vizelet tenyésztése és fertőző betegségek vizsgálata is ajánlott. A vizeletkultúra, a Leptospira szerovar-titer, az rikettsiás (kullancs által terjesztett betegség) szerológia és a diagnosztikai képalkotás (pl. Hasi röntgenfelvételek és ultrahang) jellemzően negatív vagy normális határokon belül vannak.

Kezelés

Miután megállapították a diétával kapcsolatos szerzett Fanconi-szindróma gyanúinak indexét, az érintett kutyák általában részesülnek a korai felismerésből és kezelésből. Fontos azonban megjegyezni, hogy a vesetubulus károsodás bekövetkeztekor a változások nem lehetnek visszafordíthatók, és a kezelés nagyrészt támogató.

A megszerzett Fanconi-szindrómában szenvedő betegek szupportív ellátása általában gyomorvédő szerek, antibiotikumok, valamint kálium- és bikarbonát-kiegészítők formájában történik. Kórházi kezelés az intravénás folyadékterápia és az intravénás kiegészítés miatt a betegség súlyosságától függően lehetséges. Egy speciális protokollt tettek közzé a hosszú távú terápiát igénylő Fanconi-betegek számára. Összességében úgy tűnik, hogy a komplikáció nélküli idiopátiás Fanconi-szindróma normális élet elvárásokkal jár.

Newsworthy

A Kínában gyártott csirkés rángatózások fogyasztása és a kapcsolódó kutyák betegségei többször is felkerülnek a címlapra. Az Egyesült Államok. Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) kiadta az egyik első nyilatkozatát, amelyben 2007 szeptemberében figyelmeztette az állattartókat a betegség kialakulása és a csirkés rántások fogyasztásának lehetséges összefüggésére. 2008-ban az FDA kiadott egy előzetes állat-egészségügyi értesítést, de panaszokat a termékek 2009 és 2010 között kezdtek csökkenni. Ezek a panaszok 2011-ben ismét növekedni kezdtek, és ez arra késztette az FDA-t, hogy adjon ki egy újabb figyelmeztető frissítést.

A jelentett betegségek már nem csak csirkével társulnak. Egyéb rángató termékek, beleértve a kacsát, marhahúst és édesburgonyát tartalmazó termékeket is érintettek. Néhány élelmiszeripari vállalat önként visszahívta kutyás termékeit. A fogyasztói keresletre reagálva számos termék készül most az Egyesült Államokban. USA-ból származó alapanyagokból. Sajnos, és a tartós biztonsági félelmek ellenére, a többi jó hírű állateledel-gyártó cég továbbra is visszaküldi termékeit az üzletek polcaira.

A rángatózó ételeket fogyasztó háziállatok ezreit érintő betegség kiterjedt hétéves vizsgálata után az FDA továbbra is zavarba jön a titokzatos betegségtől. A mai napig az FDA nem erősítette meg a kórokozót, és nem is azonosították konkrétan. Sőt, a bejelentett betegségek és halálesetek számos különböző termékmárkához kapcsolódtak. Az FDA együttműködött a Betegségmegelőzési és Megelőzési Központtal (CDC), hogy átfogó tanulmányt kezdjen arról, hogy milyen ételek járulhatnak hozzá a betegséghez. Az ügynökség azonban továbbra is felhívja az állattartókat és az állatorvosokat, hogy jelentsék a rángatózó kezeléssel járó betegségeket, abban a reményben, hogy az információk beáramlása végül megoldást eredményez.

A szerzőről:

Nichole Hooper, DVM, a floridai Gainesville-i University of Florida-ban szerzett bölcsészdiplomát az állattanból. Ezután a floridai egyetemen tartózkodott, ahol 2006-ban megszerezte az állatorvosi doktori címet. Érettségi után Dr. Nichole Hooper rotációs kisállat-gyógyászati és sebészeti gyakorlatot teljesített a floridai Cooper City-ben, a dél-floridai állatorvosi szakembereknél 2006-2007 között. Speciális képzését sürgősségi és kritikus gondozási gyakorlattal folytatta 2007-2008 között. Dr. Nichole Hooper 2011-ben befejezte a sürgősségi és a kritikus gondozású orvosi rezidenciát a dél-floridai állatorvosi szakembereknél.

Dr. Nichole Hooper különleges érdeklődési területei a toxikológia, a trauma, a sebkezelés, a szepszis és a transzfúziós orvoslás. 2011 novemberében dr. Nichole Hooper a Journal of the American Animal Hospital Association című folyóiratban jelent meg a szerzett Fanconi-szindrómáról a csirke rángatózásnak kitett kutyáknál. Szabadidejében Dr. Nichole Hooper szívesen utazik, jógázik és játszik két labrador retrieverével.