A vérkoleszterin és a szívbetegség kockázatát befolyásoló tényezők feltárása: Az étrendi koleszterin olyan rossz-e az Ön számára, mint amennyire a történelem elhiteti velünk? 1, 2

Mitchell M. Kanter

3 Egg Nutrition Center, Park Ridge, IL

Penny M. Chris-Etherton

4 Táplálkozástudományi Tanszék, Penn State University, University Park, PA

Maria Luz Fernandez

5 Táplálkozástudományi Tanszék, Connecticuti Egyetem, Storrs, CT

Kasey C. Vickers

6 Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézet, Bethesda, MD

David L. Katz

7 Yale Egyetem Prevenciós Kutatóközpont, New Haven, CT

Absztrakt

Bevezetés

A jelenlegi étrendi koleszterin-ajánlások heti 8 és 7 tojás között mozognak egyes vizsgálatokban a megnövekedett kockázattal. Fontos megkülönböztetés, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő egyéneknél az étrend fokozott koleszterin-bevitele összefügg a CVD kockázatával (4). A jövőbeni kutatásoknak, ideértve a magas kockázatú CVD-betegek koleszterin bevitelét is magában foglaló folyamatos vizsgálatokat, meg kell világítaniuk az étrendi koleszterin betegségre gyakorolt hatását és a tápláló koleszterintartalmú ételek étrendből való eltávolításának következményeit.

A tudás jelenlegi állapota

Aktuális ajánlások

Asztal 1.

MINKET. étrendi ajánlások a koleszterinre 1

Orvostudományi Intézet, a koleszterin étrendi referencia bevitele, 2002/2005	Minimalizálja a bevitelt
Diétás irányelvek az amerikaiak számára, 2005	1 ATP, Felnőtt Kezelő Testület; CVD, szív- és érrendszeri betegségek.

2. táblázat.

Az LDL-C, a HDL-C és az LDL-C/HDL-C arány változása koleszterinszint-provokáció után 1

Népesség (n)	Időtartam, hé	Koleszterin, mg/nap	LDL-C	HDL-C	LDL/HDL	Ref.
Gyerekek (54)	4	518	↑	↑	↔	14
Nők (51)	4	640	↑	↑	↔	15
Férfi (28)	12.	640	↔	↑	↔	17.
Férfiak/nők (42)	12.	215	↑	↑	↓	3
Férfiak/nők (34)	4	640	↔	↑	↔	16.
Férfiak/nők (56)	12.	250	↔	↑	↓	18.
Férfiak/nők (45)	12.	400	↔	↔	↔	19.

A tojásbevitel kevesebb atherogén lipoprotein képződését is eredményezte, beleértve a nagy LDL (15, 19) és a nagy HDL részecskék (20) növekedését. Köztudott, hogy a kis LDL-részecskék könnyebben oxidálódnak, és könnyebben behatolhatnak az artériás falba, ahol a makrofágok felveszik őket, ami habsejtek képződéséhez és az érelmeszesedéses folyamat megindulásához vezet (21). A nagy HDL részecskék a megnövekedett reverz koleszterin transzporthoz kapcsolódnak (22). Így ezen lipoprotein részecskék (nagy LDL és nagy HDL részecskék) tojásbevitel útján történő előállítása fokozott védelmet jelent az érelmeszesedés ellen.

Ezenkívül a Lipid Research Clinics Prevalence Follow-up Study (23), amely mind a férfiakat, mind a nőket megvizsgálta (N = 4546), nem számolt be fontos összefüggésről a CHD-halálozások és az étrendi koleszterin-bevitel között. Számos más tanulmányban (24–26) szintén nem sikerült összefüggést találni a CHD előfordulása és a petesejtek között, és a közelmúltbeli jelentések szerint nincs összefüggés a tojásbevitel és a CHD vagy a stroke kockázata között (27, 28).

A HDL-C előnyeinek ismereteinek bővítése

Bár a CVD és a HDL klasszikusan leírt inverz asszociációját a keringő HDL-szinteknek tulajdonítják, egy nemrégiben készült tanulmány szerint a HDL-kiáramló képesség szintén erős inverz korrelációt mutat a CVD-vel, függetlenül a keringő HDL-szintektől (41). Számos klinikai megközelítés és gyógyszeres kísérlet volt a HDL-C szint emelésére, és nagyon kevés - ha van ilyen - a HDL-kiáramló kapacitás növelésére. Mindazonáltal a HDL-szint pusztán emelése nem biztos, hogy kardiovaszkuláris előnyökkel jár, ha az útvonal egyéb részei, például a koleszterin kiáramlása, a lipoprotein transzfer, a lipolízis és a májbeadás veszélybe kerülnek (42, 43). Fontos kiemelni azt is, hogy a megnövekedett kardiovaszkuláris kockázat a megnövekedett HDL-C kontextusában fordulhat elő. Például a máj lipáz és a koleszteril-észter transzportfehérje mutációi mind a megnövekedett HDL-C szintet, mind pedig a CVD fokozott kockázatát eredményezik (42, 43)

Összefoglalva: a lipoproteinbiológia területe gyorsan halad előre a HDL új és alternatív funkcióinak azonosítása érdekében. A jövőbeli fejlődés ezen a területen valószínűleg nemcsak a HDL biológia jobb megértését eredményezi, hanem az étrendi koleszterin valódi következményeit az egészségre és a betegségek kockázatára is.

Az endoteliális funkció és a koleszterin bevitele

A kardiovaszkuláris kockázat felmérésének fontos eszköze az endotheliális funkció tesztelése (44). Az érrendszeri válaszok dinamikus mérése, az endothel működésének értékelésére szolgáló ultrahang-alapú módszerek lehetőséget nyújtanak a keringésben lévő több molekula kumulatív hatásának felmérésére az artériákat és arteriolákat bélelő sejtek viselkedésére és egészségére. Tehát meg kell állapítani, hogy az endoteliális funkció potenciálisan a teljes szívkockázati állapot összegző mérőszáma, és legalább értékes kiegészítője a szokásos kockázati intézkedéseknek (45). Az ezen a területen folytatott kutatások egyre bővülő lábnyoma a kardiológiai szakirodalomban igazolja annak fontosságát.

Katz és mtsai. nemrégiben beszámolt 2 endoteliális funkciós tanulmányról, amelyek a tojás bevitelének és így az étrendi koleszterin bevitelnek a szívkockázat állapotára gyakorolt hatását vizsgálják. Az első tanulmány (46) 50 egészséges felnőtt férfiban és nőben értékelte a 2 tojás napi 6 hétig történő bevitelének hatásait. Randomizált, egyszeresen vak, crossover mintát alkalmaztak, pozitív kontrollként a zabpehely. A petesejt lenyelésének nem volt káros hatása a szérum lipidekre ( 3. táblázat ) vagy az endotheliális funkció ( 4. táblázat ).

3. TÁBLÁZAT.

Eredményváltozók 6 hét kezelés után: tojás vs. zabpehely 1