Hormonegyensúlyozó konzultáció

Vissza az egyensúlyban

Hormonegyensúlyozó konzultáció

Nem érzi jól magát, és kíváncsi arra, hogy tünetei összefüggenek-e a perimenopauzával vagy a menopauzával?

A perimenopause gyakori tünetei:

Hüvely szárazsága
Fájdalmas közösülés
Tompa motiváció
Éjjeli izzadás

Fáradtság
Ingerlékenység
Álmatlanság
Forró villanások

A libidó elvesztése
Hangulatingadozás
Hajhullás
A memória elfogy

Sok nő már harmincas évei közepén tapasztalja a perimeopauzális tüneteket! A hormon egyensúlyát számos tényező megzavarhatja, például a helytelen étrend, a krónikus stressz, a környezeti toxinok és az autoimmun állapotok. Alternatív megoldásként a hormonegyensúlyt támogathatja étrendi összetétel, gyógynövények, vitaminok, stresszkezelés és gyakorlatok, valamint szükség esetén hormonpótlás.

Dr. A Sholes-Douglas fel fogja mérni az Ön előzményeit, a jelzett hormonszinteket, és tervet készít a test önszabályozási képességének támogatására. Integratív megközelítést fog alkalmazni az erőteljes táplálkozáshoz, a gyógynövények és a növényi alapú kiegészítők támogatásához, valamint az elme-test gyakorlatokhoz és relaxációs technikákhoz, amelyek az egyensúlyt támogatják és helyreállítják. Szükség esetén hormonpótlás adható. Célunk az, hogy remekül érezzük magunkat és egyensúlyban legyünk!

Pajzsmirigy hormonok

A pajzsmirigy szabályozza az anyagcserét. A két fő pajzsmirigyhormon a T3 és a T4. A pajzsmirigy rendellenességei gyakoriak, ezek közé tartozik a golyva, a pajzsmirigy túlműködés és a pajzsmirigy alulműködés.

A pajzsmirigy fő szerepe az endokrin rendszerben az anyagcseréd szabályozása, amely a tested képes lebontani az ételt és energiává alakítani. Az élelmiszer lényegében táplálja testünket, és testünk mindegyike különböző sebességgel „elégeti” ezt az üzemanyagot. Éppen ezért gyakran hallani arról, hogy egyeseknél „gyors”, másoknak pedig „lassú” az anyagcseréje.

A pajzsmirigy kontroll alatt tartja az anyagcserét a pajzsmirigyhormon hatására, amely a jódnak a vérből történő kivonásával és a pajzsmirigyhormonokba történő beépítésével teszi lehetővé. A pajzsmirigy sejtek egyedülállóak, mivel nagymértékben specializálódtak a jód felszívására és felhasználására. Minden más sejt a pajzsmirigytől függ az anyagcseréjének kezelésében.

Az agyalapi mirigy és a hipotalamusz egyaránt szabályozza a pajzsmirigy működését. Amikor a pajzsmirigyhormon szintje túl alacsonyra csökken, a hipotalamusz kiválasztja a TSH felszabadító hormont (TRH), amely figyelmezteti az agyalapi mirigyet a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) előállítására. A pajzsmirigy több hormon termelésével reagál erre az eseményláncra.

A pajzsmirigy betegségei és rendellenességei
A pajzsmirigy számos betegséggel és rendellenességgel jár. Bármely életkorban kialakulhatnak, és számos okból eredhetnek - például sérülésből, betegségből vagy étrendi hiányból. De a legtöbb esetben a következő problémákra vezethetők vissza:

Túl sok vagy túl kevés pajzsmirigyhormon (hyperthyreosis és hypothyreosis).
Kóros pajzsmirigy növekedés
Csomók vagy csomók a pajzsmirigyben
Pajzsmirigy rák

Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb pajzsmirigy-rendellenességeket:

Mellékvese hormonok

A mellékvese két mirigy, amely a veséjén ül, és két különálló részből áll:

A mellékvesekéreg - a mirigy külső része - olyan életet nélkülözhetetlen hormonokat termel, mint például a kortizol (amely segíti az anyagcserét és segít a testnek reagálni a stresszre) és az aldoszteron (amely segít a vérnyomás szabályozásában).

A mellékvese medulla - a mirigy belső része - nem lényeges (vagyis nem szükségesek az élethez) hormonokat termel, például adrenalint (amely segíti a testet a stresszre való reagálásban).

Ha a mellékvesékre (más néven suprarenalis mirigyekre) gondolsz, akkor a stressz juthat eszedbe - és helyesen! A mellékvesék vitathatatlanul leginkább az adrenalin hormon szekréciójáról ismertek, amely gyorsan felkészíti a testedet arra, hogy stresszes helyzetben fellépjen.

A mellékvese anatómiája
A mellékvese két, háromszög alakú szerv, amelyek magassága körülbelül 1,5 hüvelyk, hossza pedig 3 hüvelyk. Minden vese tetején helyezkednek el. A nevük közvetlenül kapcsolódik az elhelyezkedésükhöz (hirdetés - közel vagy ott; renes - vese).

Minden mellékvese két különálló szerkezetből áll - a mellékvesék külső részét mellékvesekéregnek nevezik. A belső régiót mellékvese velőnek nevezik.

A mellékvese hormonjai
A mellékvese kéregének és a mellékveséknek nagyon különböző funkciói vannak. Az egyik fő különbség közöttük, hogy a mellékvesekéreg által felszabadított hormonok szükségesek az élethez; a mellékvese velő által kiválasztott nem.

Mellékvese Cortex hormonok
A mellékvesekéreg a kortikoszteroid hormonok két fő csoportját termeli - a glükokortikoidokat és az ásványianyag-kortikoidokat. A glükokortikoidok felszabadulását a hipotalamusz és az agyalapi mirigy váltja ki. Az ásványi kortikoidokat a vese által kiváltott jelek közvetítik.

Amikor a hipotalamusz kortikotropin-felszabadító hormont (CRH) termel, stimulálja az agyalapi mirigyet a mellékvese kortikotróf hormon (ACTH) felszabadítására. Ezek a hormonok viszont figyelmeztetik a mellékveséket, hogy kortikoszteroid hormonokat termeljenek.

A mellékvese kéreg által felszabadított glükokortikoidok a következők:

Hidrokortizon:Általában kortizol néven szabályozza, hogy a test hogyan alakítja energiává a zsírokat, fehérjéket és szénhidrátokat. Segít a vérnyomás és a szív- és érrendszer működésének szabályozásában is.

Kortikoszteron:Ez a hormon a hidrokortizonnal együttműködve szabályozza az immunválaszt és elnyomja a gyulladásos reakciókat.

Az alapvető mineralokortikoid az aldoszteron, amely fenntartja a só és a víz megfelelő egyensúlyát, miközben segíti a vérnyomás szabályozását.

Van egy harmadik osztálya a mellékvese kéregének, amelyet nemi szteroidoknak vagy nemi hormonoknak neveznek. A mellékvesekéreg kis mennyiségben szabadít fel férfi és női nemi hormonokat. Hatásukat azonban általában a petefészkek vagy a herék által kibocsátott nagyobb mennyiségű hormon (például ösztrogén és tesztoszteron) árnyékolja be.

A mellékvese medulla hormonjai

A mellékvesekéregtől eltérően a mellékvese medulla nem lát el létfontosságú funkciókat. Vagyis nincs szükséged az élethez. De ez aligha jelenti azt, hogy a mellékvese velője haszontalan. A mellékvese hormonjai felszabadulnak a szimpatikus idegrendszer stimulálása után, ami stressz esetén jelentkezik. Mint ilyen, a mellékvese medulla segít megbirkózni a fizikai és érzelmi stresszel. További információt a SpineUniverse cikkében olvashat a szimpatikus idegrendszerről.

Lehet, hogy ismeri a harc vagy menekülés reakcióját - ezt a folyamatot a szimpatikus idegrendszer indítja el, amikor teste fenyegető (stresszes) helyzetbe kerül. A mellékvese medulla hormonjai hozzájárulnak ehhez a válaszhoz.

A mellékvese velő által kiválasztott hormonok a következők:

Epinefrin: A legtöbb ember ismeri az adrenalin másik nevét - adrenalin. Ez a hormon gyorsan reagál a stresszre azáltal, hogy növeli a pulzusát, és vért juttat az izmokba és az agyba. Emellett növeli a vércukorszintet azáltal, hogy elősegíti a glikogén glikózzá történő átalakítását a májban. (A glikogén a máj glükóz-tároló formája.)

Noradrenalin: Noradrenalin néven is ismert, ez a hormon az adrenalinnal működik, reagálva a stresszre. Azonban érszűkületet (az erek szűkületét) okozhat. Ez magas vérnyomást eredményez.

Nemi hormonok

A nőnek nemcsak a saját női hormonjaira van szüksége, hanem megfelelő mennyiségű férfi hormonokra is a megfelelő működéshez és jóléthez. A petefészkek női és férfi hormonokat egyaránt termelnek. A fő női hormonok az ösztrogén és a progeszteron, a fő férfihormonok pedig a tesztoszteron és az androsztenedion. Nézzük át részletesebben ezeket a hormonokat és a női test működését szolgáló funkcióikat.

Ösztrogén
Az ösztrogén a női „nemi” hormonok csoportjára utal, amelyek elsősorban a petefészkekben és kisebb mértékben a test zsírsejtjeiben termelődnek. Fontos a serdülőkori szexuális fejlődés és a menstruációs ciklus szabályozása szempontjából. Az ösztrogén előkészíti a méhet a megtermékenyített petesejt befogadására, stimulálva a méhnyálkahártya növekedését. A nő ciklusának 10–14. Napja alatt a méh elsősorban az ösztrogén hatása alatt áll, amely közvetlenül az ovuláció előtt kezd felkapaszkodni, amely általában a hét és a tizennegyedik nap között van, és a megtermékenyített petesejt előkészítéseként az ovulációban csúcsosodik ki. Az ösztrogén emellett javítja a bőr tónusát és csökkenti a hüvely szárazságát. Az ösztrogénnek három fő típusa van, amelyet egy nő gyárt: ösztradiol (E2), amely ösztrogénjének 80% -át teszi ki, az Estriol (E1) és az ösztron (E3), mindegyik a fennmaradó ösztrogén 10% -át teszi ki.

Az ösztradiol a nők fő ösztrogénforrása a menopauza idejéig, és a petefészkek termelik. Pubertás kortól 30 éves korig az ösztradiol szintje eléri a legmagasabb értéket (átlagos vérszint 450-550 pmol/l). Körülbelül 30 éves kor után az ösztradiol termelése fokozatosan csökken. Néhány évvel a menopauza előtt az ösztradiol vérszintje 200–300 pmol/l körül mozog. A menopauza után azonban az ösztradiol szint 80 pmol/l körülire csökken.

Az ösztrogén másik forrása (ösztron) a mellékvesékből származik, amelyek minden vese tetején ülnek. Ezek a mirigyek egy kicsi androstenedion nevű hormont termelnek, amely a zsírszövetben ösztron nevű ösztrogénné alakul. A menopauza után az ösztron átlagos szintje 100 pmol/l körül van. Mivel az androszténdion átalakulása a zsírszövetben történik, a nagyobb mennyiségű zsírszövetben lévő nők magasabb ösztront termelnek.

Minden egyes hormon a saját mintáját követi, emelkedik és csökken a ciklus különböző pontjain, de együttesen kiszámítható eseményláncot hoznak létre. Egy petesejt (minden petefészek többszázezerből) „érett” (érett) lesz, és felszabadul a petefészkéből, hogy megkezdje útját a petevezetéken lefelé és az anyaméhbe. Ha ez a petesejt nem megtermékenyül, a petefészek által termelt ösztrogén és progeszteron szintje csökkenni kezd. Ezeknek a hormonoknak a támogató hatása nélkül a méh bélése, amely tele van vérrel, kijön, ami időszakot eredményez.

Az ösztrogén fő funkciói a következők:

Progeszteron
A progeszteron egy másik női „nemi” hormon, amelyet a petefészkekben termelnek, és amely felkészíti a méhet megtermékenyítésre. Hirtelen megvonása a méhnek a bélését bocsátja ki, ha nem következik be terhesség. Míg az ösztrogén magas (a menstruációs ciklus 1-10. Napján), a progeszteron a legalacsonyabb szinten van. A szintje a 14–24. Nap között csúcsra emelkedik, majd közvetlenül a menstruáció kezdete előtt drámaian visszaesik. Ideális esetben a nőknek ötször-tízszer több progeszteronnak kell lenniük, mint az ösztrogénnek a vérben, és 40–150-szer a nyálban. Minél alacsonyabb a progeszteron és az ösztrogén aránya, annál nagyobb az egészségügyi problémák kockázata. A progeszteron egyedülállóan képes megváltoztatni szerkezeti formáját, hogy más hormonokká váljon, lehetővé téve a szervezet számára a kimerülésig történő átalakítását és hasznosítását.

A progeszteron fő funkciói a következők:

Segítsen felkészíteni a testet a megtermékenyítésre és fenntartani a terhességet. A progeszteron terhesség alatt és a prolaktin a laktáció alatt elősegíti a fészeképítést.
Dolgozzon ösztrogénnel együtt, hogy segítsen az endometrium (a méh nyálkahártya) lebontásában a menstruációs ciklus második szakaszában.
Segítsen szabályozni a menstruációt.
Változtassa meg a méhnyakmirigyek által termelt nyálkát úgy, hogy sűrűvé és savassá váljon, így védve a potenciális terhességet a fertőzéstől.
A mellmirigyek fejlődésének elősegítése.
Növelje a víz- és sóvisszatartást, ami fájdalmas mellekhez és súlygyarapodáshoz vezethet.
Javítsa az immunrendszert.
Relaxáló hatással van a test egyes izmaira (azaz a gyomorra, a méhre és a petevezetékekre).
Növelje a faggyútermelést, ami zsírosabb bőrt és foltokat eredményez.
Növelje a test hőmérsékletét.

Ezenkívül a progeszteron hatással lehet a hangulatra, ami fokozott ingerlékenységhez vezet. Ezért a nők gyakran arról számolnak be, hogy megváltoznak a hangulatuk, mielőtt olyan időszakot tapasztalnának, amikor a progeszteron szintje a legmagasabb.

Tesztoszteron és androsztenedion

A női és a férfi nemi hormonokat férfiak és nők termelik, de különböző szinteken. A menopauza idejéig a nőknél a férfiak nemi hormonjainak körülbelül egytizede van.

Mind a tesztoszteron, mind az androsztenedion a petefészekben termelődik, és a menopauza után ezek a hormonok néhány évig termelődnek. Ezenkívül az androsztenediont a mellékvesék termelik (minden vese tetején). A mellékvesék által termelt androsztenedion mennyisége a menopauza után változatlan, bár a menopauza után a zsírszövetben ösztrogén (ösztron) formává alakul át.

A férfi hormonok nőkben betöltött szerepe nem teljesen ismert, bár kimutatták, hogy:

- - Növelje a libidót.
  - Serkentik a szemérem-, arc- és hónaljszőrzet növekedését.
  - Esetleg fokozza a hangulatot.
  - Növelje a specifikus csontok sűrűségét (például a csípőcsont).

Amint az a fenti listákból kitűnik, mind a férfi, mind a női hormonoknak számos funkciója van a testen belül. Bár ezeknek a hormonoknak a szintje a menopauza körül változik, ez nem történik meg hirtelen. A petefészek-változások 35 éves kortól 55-60 éves korig következnek be.

Ha további információra van szüksége a hormonok kiegyensúlyozásáról, vegye fel a kapcsolatot a tucsoni női egészségügyi központtal, mi segíthetünk!