Hogyan befolyásolja az oxidatív stressz a testet?

Az oxidatív stressz a szabad gyökök és az antioxidánsok egyensúlyhiánya a szervezetben, ami sejt- és szövetkárosodáshoz vezethet. Az oxidatív stressz természetesen jelentkezik, és szerepet játszik az öregedési folyamatban.

Számos tudományos bizonyíték azt sugallja, hogy a hosszú távú oxidatív stressz számos krónikus állapotban járul hozzá a fejlődéshez. Ilyen állapotok lehetnek a rák, a cukorbetegség és a szívbetegségek.

Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, mi az oxidatív stressz, hogyan hat a testre és hogyan lehet csökkenteni.

Megosztás az Pinteresten Számos életmódbeli tényező járulhat hozzá az oxidatív stresszhez.

Oxidatív stressz akkor fordulhat elő, ha a szervezetben egyensúlyhiány van a szabad gyökökkel és az antioxidánsokkal.

A test sejtjei szabad gyököket termelnek a normális anyagcsere folyamatok során. A sejtek azonban antioxidánsokat is termelnek, amelyek semlegesítik ezeket a szabad gyököket. A test általában képes fenntartani az egyensúlyt az antioxidánsok és a szabad gyökök között.

Számos tényező járul hozzá az oxidatív stresszhez és a szabad gyökök felesleges termeléséhez. Ezek a tényezők a következők lehetnek:

diéta
életmód
bizonyos feltételek
környezeti tényezők, például szennyezés és sugárzás

A szervezet természetes immunválasza átmenetileg kiválthatja az oxidatív stresszt is. Ez a fajta oxidatív stressz enyhe gyulladást okoz, amely elmúlik, miután az immunrendszer leküzdi a fertőzést vagy helyrehozza a sérülést.

A kontrollálatlan oxidatív stressz felgyorsíthatja az öregedési folyamatokat, és hozzájárulhat számos állapot kialakulásához.

Ha további bizonyítékokon alapuló információkat és forrásokat szeretne felfedezni az egészséges időskor érdekében, látogasson el erre a célra létrehozott központunkba.

A szabad gyökök, köztük a reaktív oxigénfajok, egy vagy több párosítatlan elektronnal rendelkező molekulák. A szabad gyökök példái a következők:

szuperoxid
hidroxilcsoport
nitrogén-oxid gyököt

A sejtek tartalmaznak mitokondriumnak nevezett kis struktúrákat, amelyek energiát generálnak adenozin-trifoszfát (ATP) formájában.

A mitokondrium oxigént és glükózt kombinálva szén-dioxidot, vizet és ATP-t termel. A szabad gyökök ennek az anyagcsere-folyamatnak a melléktermékei.

Külső anyagok, például cigarettafüst, növényvédő szerek és ózon szintén szabad gyökök képződését okozhatják a szervezetben.

Az antioxidánsok olyan anyagok, amelyek elektron adományozásával semlegesítik vagy eltávolítják a szabad gyököket. Az antioxidánsok semlegesítő hatása segít megvédeni a testet az oxidatív stressztől. Antioxidánsok például az A-, C- és E-vitamin.

A szabad gyökökhöz hasonlóan az antioxidánsok is többféle forrásból származnak. A sejtek természetesen termelnek antioxidánsokat, például glutationt.

Az ember étrendje szintén fontos antioxidáns-forrás. Az olyan ételek, mint a gyümölcsök és zöldségek, számos esszenciális antioxidánst tartalmaznak vitaminok és ásványi anyagok formájában, amelyeket a szervezet nem képes önmagában létrehozni.

Az oxidatív stressz hatása változó, és nem mindig káros. Például a fizikai aktivitásból eredő oxidatív stressz jótékony hatással lehet a szervezetre.

A testmozgás növeli a szabad gyökök képződését, ami átmeneti oxidatív stresszt okozhat az izmokban. A fizikai aktivitás során képződő szabad gyökök azonban szabályozzák a szövetek növekedését és serkentik az antioxidánsok termelését.

Az enyhe oxidatív stressz szintén megvédheti a testet a fertőzésektől és a betegségektől. Egy 2015-ös tanulmányban a tudósok megállapították, hogy az oxidatív stressz korlátozta a melanoma rákos sejtek terjedését egerekben.

A hosszú távú oxidatív stressz azonban károsítja a test sejtjeit, fehérjéit és DNS-ét. Ez hozzájárulhat az öregedéshez, és fontos szerepet játszhat számos feltétel kialakulásában.

Az alábbiakban néhány körülményt tárgyalunk:

Krónikus gyulladás

Az oxidatív stressz krónikus gyulladást okozhat.

A fertőzések és sérülések kiváltják a szervezet immunválaszát. A makrofágoknak nevezett immunsejtek szabad gyököket termelnek, miközben harcolnak a behatoló csírák ellen. Ezek a szabad gyökök károsíthatják az egészséges sejteket, gyulladáshoz vezethetnek.

Normális körülmények között a gyulladás megszűnik, miután az immunrendszer megszünteti a fertőzést vagy helyreállítja a sérült szövetet.

Az oxidatív stressz azonban kiválthatja a gyulladásos reakciót is, amely viszont több szabad gyököt termel, amelyek további oxidatív stresszhez vezethetnek, ciklust hozva létre.

Az oxidatív stressz miatti krónikus gyulladás számos betegséghez vezethet, beleértve a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri betegségeket és az ízületi gyulladásokat.

Neurodegeneratív betegségek

Az oxidatív stressz hatása számos neurodegeneratív betegséghez hozzájárulhat, például Alzheimer-kórhoz és Parkinson-kórhoz.

Az agy különösen érzékeny az oxidatív stresszre, mert az agysejtek jelentős mennyiségű oxigént igényelnek. Egy 2018-as áttekintés szerint az agy a test összes oxigénmennyiségének 20 százalékát elfogyasztja.

Az agysejtek oxigént használnak intenzív metabolikus tevékenységek végzésére, amelyek szabad gyököket generálnak. Ezek a szabad gyökök segítik az agysejtek növekedésének, a neuroplaszticitás és a kognitív működés támogatását.

Az oxidatív stressz során a felesleges szabad gyökök károsíthatják az agysejtek struktúráit, sőt sejtpusztulást is okozhatnak, ami növelheti a Parkinson-kór kockázatát.

Az oxidatív stressz megváltoztatja az esszenciális fehérjéket, például az amiloid-béta peptideket is. Egy 2018-as szisztematikus áttekintés szerint az oxidatív stressz módosíthatja ezeket a peptideket oly módon, amely hozzájárul az amiloid plakkok felhalmozódásához az agyban. Ez az Alzheimer-kór kulcsjelzője.